Békebeli mazsolás kuglóf

Volt nekem nagyon régen egy szomszéd nénim. Talán 5 éves lehettem mikor meghalt, a mazsolás kuglófjának azonban, a mai napig a számban érzem az ízét. Varázslatosan finom volt. Néhány napja majd meg veszek, hogy kuglófot ehessek. Így kutatásba fogtam.  Itt találtam egy receptet, ami igencsak felkeltette az érdeklődésemet.

Már régóta szeretnék egy normális kuglófformát. Az enyém sima fém, és nagyon egyszerű formája van, én pedig a nagybetűs kuglófformára vágyom:)
Mivel egyenlőre azonban csak a régivel rendelkezem és tudom, hogy az kisebb űrtartalmú ezért gondoltam rá, hogy lehet hogy sok lesz a tészta bele. Ezzel a lendülettel rá is legyintettem, mert van két iciri piciri formám is, legfeljebb teszek azokba is belőle.

Most akkor megmutatom, hogy milyen "kuglófszörnyeket" sikerült összehoznom még a szétosztott mennyiségekkel is:)

Sütés közben azon vigyorogtam, hogy a végén nagyobb lesz a tetejük, mint ami a formában van.:) Majdnem igazam lett:)

Tehát a recept, amit leírok felezett mennyiség lesz, az pont egy normál kuglófméretet fog kiadni.

Mazsolás kuglóf

Hozzávalók:

• 0,5 l liszt (lemérve nekem 32 dkg volt)
• 2 tojássárgája
• 4,5 dkg házi zsír
• 2 cs vaníliás cukor
• 1,5 dkg élesztő
• 5 dkg cukor 
• 5-10 dkg mazsola
• 1,5-2 dl tej 

1,5 dl langyos tejben elkeverünk 2 tk cukrot, majd az élesztőt és hagyjuk fölfutni. Szokás szerint a kenyérsütővel dolgoztattam össze a tésztát, de természetesen lehet kézzel is.
A kenyérsütő üstéjébe először tegyük bele a folyékony hozzávalókat, majd a lisztet és végül a fölfuttatott élesztőt. Indítsuk el a dagasztást és ha szükséges adjunk még hozzá langyos tejet. Nekem majdnem fölvette a 2 dl tejet, de ez liszt függő. Lágy tésztát kell kapnunk végeredményül.

Ha kézzel dagasztjuk először a lisztet morzsoljuk el a zsírral, majd készítsünk bele mélyedést, ebbe tegyük a tojások sárgáját, majd öntsük hozzá a fölfuttatott élesztőt.
Addig dagasszuk míg el nem válik az edény falától.

Letakarva hagyjuk kelni 30-40 percet, míg duplájára nem nő.

Alaposan kenjünk ki margarinnal a kuglófformát és lisztezzük is ki.

A megkelt tésztát sodorjuk hengerré és fektessük a kuglófformába. Letakarva kelesszük újabb félóráig.

200 C-ra előmelegített sütőbe tegyük és szépen fokozatosan 5 perc alatt vegyük vissza a hőfokot 150 C-ra. Ha nagyon pirulna a teteje sütés közben, takarjuk le egy darab alufóliával.
Addig süssük, míg a bele szúrt hústűt tisztán tudjuk kihúzni. Ez kb. 40 perc, de sütője válogatja.

Csak akkor vegyük ki a formából, ha teljesen kihűlt.

Jó étvágyat hozzá!:)

Katica torta

Katicabogár torta

Hozzávalók:

• 1 cs 4-5 szeletes mézeslap
• 25 dkg túró
• 2 dl tejszín
• 5 dkg +2 ek. cukor
• 1 cs vaníliás cukor
• 1 narancs reszelt héja
• 10 dkg sárgabarack befőtt
• 10 g zselatin
• 10 dkg margarin
• 10 dkg porcukor
• 25 dkg étcsoki
• fondant (recept Kiskuktánál)
• piros ételfesték
• hurkapálca/kojak nyalóka

Mivel igencsak időhiányban szenvedtem ezért a piskótán kívántam behozni magam. Csomagolt mézes lapot vettem, amit darabokra vágtam és kibéleltem vele az előzőleg folpackkal bevont kerek tálat.

A katica fejéhez egy kerek formájú bögrét készítettem elő ugyanezzel a technnikával.

A zselatint annyi vízbe áztattam, amennyi ellepi.
A túrót szitán áttörtem, hozzákevertem a cukrot, vaníliás cukrot, narancshéjat, majd a felkockázott sárgabarackot. A tejszínt 2 ek cukorral kemény habbá vertem és összeforgattam a túrós masszával.
A zselatint mérsékelt tűzön felolvasztottam, forrnia nem szabad. Gyors mozdulatokkal a túrókrémhez kevertem majd rétegezve a mézes lapokkal megtöltöttem vele a katica "testét" és "fejét". Mind kettő tetejére egy tányért tettem nehezékkel, hogy lenyomják. Egy éjszakára hűtőbe tettem, de ha nincs annyi időnk elég neki hat óra is.

Óvatosan tányérra fordítottam mindkettőt és lehúztam róla a fóliát. Ezután egyenletesen bekentem a vajkrémmel. A maradék mézesből pedig egy kevés vajkrémmel golyókat formáztam a szarvának, amit hurkapálcára nyomkodtam. Miután már be voltak vonva csokival mindenki azt hitte, hogy kojak nyalóka, ezért egészen nyugodtan használjuk azt szarvnak, ha szeretnénk, nekem sajnos nem jutott eszembe.

A vajkrémhez a puha margarint robotgéppel jó sokáig kevertem a porcukorral. Én egy icipici kakaóval sötétítettem rajt, hogy ne legyen túl világos a piros fondant alá. Felesleges volt, úgyhogy ezt nyugodtan hagyjátok ki.:)
A vajkrémmel lekent alkatrészeket beköltöztettem a hűtőbe dermedni.
Később megolvasztottam a csokit bevontam vele a szarvakat és a rácsra tett katica fejet. Még a csoki dermedése előtt beleszúrtam a szarvakat a helyükre.

A katica tálcára való emelgetését szerettem volna mellőzni, ezért már eleve a tortapapírral letakart kerek vágódeszkámra tettem. Sütőpapírból csíkokat vágtam és körben a katica alá húzgáltam, hogy ne kenjem össze a tortapapírt.

A fondantot kinyújtottam, és rásimogattam a katibogár testére. Hozzányomtam a fejet. Fehér fondantból megformáztam a szemét és a száját.

Csokit olvasztottam és lekentem vele egy vékony csík sütőpapírt. Gyorsan rásimítottam a hátára és miután megdermedt, óvatosan lehúztam a sütőpapírt. A maradék olvasztott csokit ecsettel elkentem szintén sütőpapíron, és mikor már majdnem megdermedt, de még azért alakítható volt, egy pogácsaszaggatóval kiszúrtam belőle a pöttyöket. Olvasztott csokival egy picit megkentem és így ráragasztottam a hátra.

Nem lett hétpettyes katica, mert már nagyon nem volt idegrendszerem mutyizni, és az idő is igencsak a sarkamat taposta. A színe is inkább mély rózsaszín volt, mint piros, mert egyszerűen nem voltam már hajlandó több ételfestéket a fondantba gyúrni.

Egy a lényeg a pici lányomnak nagyon tetszett, a vendégeknek pedig nagyon ízlett:)

Herőce project 3.

Újra eljött a herőce időszaka nálunk, a herőce project 1 és a herőce project 2 után. Ismét újabb recept, Gesztenye jóvoltából. A nagymamája kézzel írott receptes füzetéből van. Óriási megtiszteltetés számomra, hogy volt olyan kedves és megosztotta velem. Nagyon szépen köszönöm Gesztenye!

Ezzel a recepttel maximálisan meg voltam elégedve, nagyon finom volt. Viszont, ha már ilyen nagyfokú herőce gyártásba kezdtem kíváncsiságból ki fogom még próbálni azt a két herőce receptet amit még kaptam. A rokon herőce, amihez nagy reményeket fűztem,sajnos kútba esett, nincs már meg a recept. Amit anyósom készített, arról egyöntetűen megállapítottuk Mr. Mézeskaláccsal, hogy teljesen más állag és ízvilág volt mint amire mi vágytunk.


Herőce

Hozzávalók:

•  4 dl liszt (le akartam mérni, de elfelejtettem)
• 3 tojássárgája
• 1 kanál rum
• pici só
• tejszín (nálam tej, mert tejszín szinte soha nincs itthon)
• porcukor a szóráshoz

A lisztet, a tojássárgáját, rumot, csipet sót összekeverjük. Annyi tejet/tejszínt gyúrunk hozzá, hogy könnyen nyújtható tésztát kapjunk. Én hagytam állni a tésztát 10 percet, hogy könnyebb legyen majd vele dolgozni.
Nagyon vékonyra nyújtuk és derelyecifrázóval rombusz alakúra vágjuk. A közepükbe egy-egy bemetszést vágunk.

Bő forró olajban mindkét oldalukat aranybarnára sütjük, papírtörlőre szedjük majd porcukorral megszórva tálaljuk.

3. szülinap katicás tortával

Hihetetlen, de már a legcseppeb lánykám is 3 éves lett. Már egy féléve is tökéletesen tisztában volt vele, hogy katicás tortát szeretne. Megkapta:) Recept és a részletek nemsokára...:)

Sajtos bundában sült csirkemell, baconos kelbimbóval, sajtmártással és rozmaringos pirított krumplival

Ez az étel annyira finom lett, hogy mindenképpen muszáj vagyok feltenni. Soha nem főztem még friss kelbimbóból semmit, nem is igazán találkoztam még vele boltban, zöldségesnél. Mr. Mézeskalács számára igen kedvelt(volna) ez a zöldség, ha előfordulna a konyhánkban.:) Pénteken a zöldségesnél összefutottam a kelbimbóval és gyorsan vettem is belőle.

Elkezdtem keresgélni ötletek után, hogy mivel tudnám párosítani és itt rá is találtam arra a párosításra amire azt mondtam, hogy na ez kell nekünk. Voltak ugyan változtatások, de egy a lényeg, a végeredmény nagyon jó lett.

Hozzávalók:
Csirkelmellhez:

• kb. 80 dkg csirkemell filé
• 2 tojás
• zsemlemorzsa
•  liszt
• 5-10 dkg reszelt sajt
• só 
• ételízesítő
• olaj a sütéshez

Baconos kelbimbó:

• 1 kg friss kelbimbó/fagyasztott
• 20 dkg kockázott bacon
• 3 gerezd fokhagyma
• 5 dkg vaj
• só
• bors

Rozmaringos pirított krumpli:

• 1 kg krumpli
• 2 tk szárított rozmaring
• 2 ek. libazsír/kacsazsír

Sajtmártás:

• 5 dkg vaj
• 5 dkg liszt
• 5 dl főzőtejszín/tej
• 5 dkg rezselt sajt
• só 
• őrölt fehérbors
• reszelt szerecsendió

A csirkemellekből ferdén szeleteket vágunk és folpack alatt óvatosan kiklopfoljuk. Megszórjuk sóval, ételízesítővel és hagyjuk állni.

Ha friss kelbimbóval dolgozunk mosás után az aljukat egy picit levágjuk és kereszt alakban bevágjuk.
Forrásban lévő sós vízben, újraforrástól számítva 4 percig blansírozzuk.
Míg a víz melegszik és a kelbimbó fő 5 dkg vajon megpirítjuk a kockázott bacont.
A kelbimbót leszűrjük, majd ráöntjük a forró baconre és tovább pirítjuk. Borssal, sóval és az felaprított fokhagymával fűszerezzük és kb 5 percig pirítjuk, néha átforgatva.

Mirelit kelbimbóval a helyzet nagyjából ugyan ez, csak ott elég 2 percig blansírozni és 2 percig pirítani.
Ha kész alufóliával alaposan lefedjük, hogy ne hűljön ki.

A krumplit meghámozzuk és apró kockákra vágjuk. Sós vízben puhára fűzzük, majd leszűrjük. Serpenyőben felforrósítjuk a libazsírt, rászórjuk a rozmaringot és hozzáadjuk a forró krumplit. 2 percen keresztül pirítjuk. Ezt is lefedjük fóliával.

A sajtmártáshoz a vajat felolvasztjuk, hozzáadjuk a lisztet alaposan elkeverjük és lassanként hozzáadjuk a tejet/tejszínt. Közben megállás nélkül keverjük, hogy ne csomósodjon és ne égjen le. Mikor már az összes tejet/tejszínt hozzáadtuk, beleolvasztjuk a reszelt sajtot, sózzuk, borsozzuk és szerecsendióval fűszerezzük. Hűlés közben többször átkeverjük, hogy ne bőrösödjön.

A csirkemelleket bepanírozzuk a szokott módon, annyi különbséggel, hogy a zsemlemorzsát reszelt sajttal keverjük el. Kb. fele-fele arányban legyen a sajt és a prézli. Olajban aranybarnára sütjük.

A kelbimbót tálalásnál nyakon önthetjük a sajtmártással vagy egyszerűen mártogathatjuk is bele.

Mézeskalács puding

Már akkor elvarázsolt mikor  Nigella karácsonyi műsorában először láttam ezt a.... nem is tudom igazából minek nevezzem. Nigella szerint karácsonyi piskóta torta, szerintem még véletlenül sem lehet piskótának hívni, viszont vitathatatlanul isteni finom.
Azt hiszem leginkább a puding elnevezés passzol hozzá.

Az elkészítése igen bizarr. Azzal közel sem fejezem ki a lényeget, ha azt mondom a családom jelenlévő tagjai igen nagy kétségekkel a szemükben néztek rám. Az elszörnyedve kifejezés talán jobban megközelíti a valóságot.

Senkit ne rettentsen el a folyamat, higgyétek el nekem, ha szeretitek a pudingot és félreteszitek az előítéleteiteket imádni fogjátok.

Mézeskalács puding

Hozzávalók:

• 15 dkg liszt
• 10 dkg barna cukor
• 1 tk. őrölt gyömbér
• 1 tk. mézeskalács fűszer
• 1 tk. sütőpor
• 1 1/4 dl tej
• 6 ml olaj

A tetejére:

• 10 dkg barnacukor
• 1 tk. őrölt gyömbér
• 1 tk. mézeskalács fűszer
• 10 dkg vaj
• 5 dl forró víz

Tejszínhab

A tészta hozzávalóit összekeverjük és egy 22-24 cm átmérőjű tortaformába töltjük. Teljesen felesleges kikenni, kibélelni.
A massza tetejét egyenletesen megszórjuk a barnacukorral, majd az őrölt gyömbérrel és mézeskalács fűszerkeverékkel. Végül elosztjuk rajta az apró darabokra vágott vajat.


Itt jön a horror része. Ezután nyakon öntjük a forró, lobogó vízzel. Igen, teljesen komolyan!

220 C-ra előmelgített sütőben kb. 30 percig sütjük. A közepe meg fog szilárdulni, a széle körben puding állagot ölt.

Hagyjuk állni 10 percet, majd még melegen, egy jó nagy adag tejszínhabbal megkoronázva befalatozzuk.

A tejszínhab szerintem elengedhetetlen hozzá, félelmetesen jók együtt.

Senkit ne rettentsen el a szokatlan elkészítése, tényleg érdemes megkóstolni!

Meg vagyok még:)

Igen, itt vagyok, nem vesztem el teljesen. Nagyon köszönöm a kitartást az újra és újra benéző embereknek és köszönöm a hozzászólásaitokat, amikre mindeddig nem érkezett válasz.

Igen sűrű két hetet tudhatunk a hátunk mögött a családdal. Túlzottan nem is szeretném részletezni. Legyen elég annyi, hogy a karácsony felé támasztott "semmi negatív nem történhet" hozzáállásom ezen a karácsonyon atomjaira hullott. Volt itt minden amit egyébként is utálok 39,7 C-os láztól elindulólag a hányásig, hasmenésig, levertségig, szótlanul magunk elé bámulásig. Egy szó mint száz másfél hétig mindent csináltunk csak nem a karácsonyi hangulatot élveztük, de azért dec. 30-án már kezdtük elhinni, hogy végre senkinek nem lesz semmi baja:) Mint utólag kiderült a faluban élő gyerkőcös családok mintegy 80%-át szintén letarolta ez az "édes" vírus.

Az egyetlen nem hátrányos oldala ennek másfél hétnek annyi volt, hogy most nem kell küzdenünk a karácsonykor felmászó párnácskákkal. Bár engem (egyedül) a betegség kihagyott, lelkileg pont annyira vágott padlóra ez a néhány nap, hogy csak a létfenntartásnak megfelelő mennyiségű ételt erőltettem magamba.

Azt hiszem nem árulok el nagy titkot azzal, hogy gasztronómiailag nem igazán alkottam maradandó dolgokat. A nürnbergi mézeskalácsom csupaszon maradt, pedig Gesztenyének hála végre ostyalapok is kerültek alá, a mézeskalácsok sem kapták meg a mázukat, a mákos, diós kalácsot és a töltött káposztát pedig szinte érintetlenül fagyasztottam le, mert nagyon sajnáltam volna hagyni tönkre menni.

A negatív dolgoktól eltekintve azonban igen bensőséges időszak volt, rengeteget (magunkhoz képest), társasoztunk, kártyáztunk és bámultuk az esti, gyerkőcöknek készült filmeket. Volt egy sajátosan szép hangulata az estéinknek.

Mára azonban már hál istennek senkinek semmi baja, elindult az óvoda, iskola és a munka (hihetetlen, de már alig vártam). A kezem most már egész "szép", talán két hét múlva már teljesen gyógyultnak is nyilváníthatom.
Mivel most már nagyon hiányzik a konyha, azt hiszem érdemi bejegyzéseim is születni fognak hamarosan:)

Remélem nektek teljes békében és boldogságban teltek az ünnepek!

Boldog Új Évet!

Minden szépben és jóban bővelkedő, boldog új évet kívánok minden erre látogató kedves ismerősnek és ismeretlennek!

Kis karácsony, nagy karácsony

ÁLDOTT BÉKÉS KARÁCSONYT KÍVÁNOK MINDEN ERRE JÁRÓ KEDVES OLVASÓMNAK ÉS IDEGENNEK!!!

Kívánom, hogy vágyaitok szerint teljen a karácsony!

Karácsonyi merengés

 Kép innen

Ha valaki maximalista a karácsonnyal kapcsolatban, akkor az én vagyok. Számomra nagyon fontos a karácsony, fontos hogy minden klappoljon, hogy minden készen álljon, amit már évek óta megszoktunk és szeretünk. Nekem a karácsony, maga a biztonság. Ez az a pár nap amikor semmi rossz nem történhet, amikor mindenki boldog. Jó tudom, hogy elég hülye hozzáállás, de én képtelen vagyok máshogy a karácsonyt várni.:) Minden évben már jó előre elkezdem a készülődést, mindent megtervezek, hamar díszbe vágom a lakást. Idén azonban eldöntöttem, hogy kicsit később kezdek hozzá a díszítéshez. Szerettem volna, ha nem "telünk el" a látvánnyal karácsonyig. Persze mostanra már teljesen elúsztam minden előkészülettel, élen a takarítással és a rendrakással. Hiába na még meg kell szoknom, hogyan osszam be az időmet a munka mellett. Múlt szerdán teljesen sokkolt, mikor tudatosult bennem, hogy szombaton szenteste lesz.:) Igen sok reményt fűztem a hétvégéhez, haladás terén. Aztán persze megtörtént az ami ennek a bejegyzésnek a megírására késztetett. Ugyanis a fejemre koppintottak odaföntről, hogy na most aztán ácsi és tessék gondolkozni.

A koppintás egy olvadt műanyag darab képében öltött testet péntek este, amit sikeresen a kezemre ejtettem és beleégettem három ujjamba. Eredmény marha nagy hólyagok, gyakorlatilag mozgásképtelen jobb kéz, amit nem érhet víz. Bevallom a legelső dolog ami az eszembe jutott, (miután megnyugodtam, hogy letudtam szedni magamnak a rám kövült műanyag darabokat és nem kellett vele kórházba rohanni este 8-kor:), hogy hogy a fenébe fogok én haladni a takarítással és a sütögetéssel.
Apelláta nem volt, át kellett adnom a mosogatás feladatát Mr. Mézeskalácsnak, aki hihetetlen édes módom próbált minden terhet levenni a vállamról. Én pedig csendben dühöngtem magamban, hogy szinte semmit sem bírok csinálni. Egyfolytában azon kattogott az agyam, hogy a fenébe fogok én így mindent rendbe rakni csütörtökig mikor is a sógoromék megérkeznek hozzánk és én utána már nem akarok ilyen dolgokkal foglalkozni.

Szépen lassan kezdtem belenyugodni és kezdtem kihúzni a megsütendő, elkészítendő dolgokat a listámról. A mézeskalácsról, a majdani bejgliről és a nürnbergi mézeskalácsról nem voltam hajlandó lemondani.:) Lassan elkezdtem örülni annak, hogy sokkal több időm lesz megállni és leülni a gyerekeim mellé mesét nézni, foglalkozni velük és kezdtem elhinni, hogy megleszünk mi a jól megszokott sütik nélkül is és nem kell feltétlenül tökéletesnek lennie mindennek.

A kezem persze jobban lett, már nem feszült annyira képes lettem fogni is vele. Persze rögtön meg is moccantak a hangyák és kihasználva, hogy férjem délutános és nincs ott, hogy a valagamba rúgjon, nekifogtam a kollegáimnak szánt karácsonyi ajándékoknak, és beígértem a gyerkőcöknek a mézeskalács sütést, még mosogattam is gumikesztyűben. (Később visszagondolva rá, újfent meg állípítottam, hogy igen sok tulajdonság fellelhető bennem Dédiből, amik hajdan iszonyatosan tudtak dühíteni:)) Persze a feladatok hosszúra nyúltak, a türelem az elszállt, és én a gyerkők ágya mellett ülve végérvényesen eldöntöttem magamban, hogy ezt nem folytatom így tovább. Nem érdekel, ha nem lesz diós kifli karácsonykor (majd megcsináljuk nyugisabb időszakban), ha nem lesz csillag ablakocska, ha nem fog csillogni minden csempe, ha por lesz a szekrény tetején. Nem érdekel semmi "kötelezően" megcsinálandó feladat.

Ezért kérlek nézzétek el nekem, hogy valószínűleg nem árasztalak majd el benneteket receptekkel (pedig nyáron azt hittem ez lesz a legaktívabb időszakom:) Szeretnék maximálisan a gyerkőceimre és a férjemre koncentrálni, hiszen mostanában sokkal kevesebb lett az együtt eltöltött időnk.

Azért persze nem fogok eltűnni, viszont nagyon kíváncsi vagyok ti is érzitek e néha úgy, hogy túl sok és be kell húzni a féket. Ha igen meg is teszitek, vagy mozgósítva minden energiátokat mégis mentek tovább?

Köszönöm!

Köszönöm szépen a segítségeteket!
Igen hamar kiderült, hogy senki nem lát a háttértől, ezért le is vettem rögtön. Egyúttal elnézést is kérek mindenkitől, hogy ilyen nehezen silavizálható voltam egy darabig:)

Még egyszer köszi!:)

Segítenétek?!

Kb. egy hete az itthoni gépen nem jól látom a karácsonyi hátteret. Igen zavaróan beugrott középre és alig lehet tőle elolvasni a bejegyzéseket. A munkahelyi monitoron viszont tökéletes a háttér. Az érdekelne, hogy ti hogyan látjátok????? Ha több embernek is középen látszódik, inkább leveszem, mert nagyon zavaró, hogy folyton belelóg a bejegyzésekbe.

Segítenétek azzal hogy, megosztjátok velem, nálatok hogyan látszódik?!

Előre is köszi!:))))

Karácsonyi sütiválogatás

Hoztam nektek egy kis összeállítást karácsonyi süteményekből. Nézelődjetek, szemezgessetek, remélem találtok majd kedvetekre valót!:)

Csillag ablakocskák

 Diós-tejfölös süti

Cukormázas csokis-diós muffin

Linzer

Püspökkenyér tojásfehérjéből

 Csokicsészébe rejtett karamell szelet

 Diós habrúd

Mogyorós keksz


 
Puha mézeskalács


 
Bogyós bejglitorta


 
Álmaim keksze, fahéjjal és gyömbérrel


 
Nürnbergi mézeskalács


 
Diós kifli

 

Mákos, diós kalács
Mákos, diós kalács picit másképp, mégis ugyanúgy:)




Almás-fahéjas töltött muffin

Karácsony illatú muffin


 
Mákos kifli

Non plus ultra

Úgy nagyjából két évvel ezelőttig halvány fogalmam sem volt róla mi az a non plus ultra. Első találkozásunk alkalmával a legelső gondolatom az volt, hogy de hülye neve van szegénynek, viszont a hozzávalók és a külalak megfogtak.
Miután megsütöttem már a neve sem érdekelt, őrülten finom volt!:)

Picit mutyis elkészíteni, de mindenképpen megéri!!!


Non plus ultra

Hozzávalók:

•  28 dkg liszt
• 25 dkg vaj (mindenképpen vaj, próbáltam margarinnal is de ízileg őrülten nagy volt a különbség, ezért szerintem megéri befektetni a vajba:)
• 1 cs vaníliás cukor
• 3 tojássárgája

Tojáshab:

• 3 tojásfehérje
• 25 dkg porcukor

A ragasztáshoz:

• sárgabarack lekvár

A lisztet, az apróra darabolt hideg vajat, vaníliás cukrot és tojássárgájákat gyors mozdulatokkal összegyúrjuk, majd folpackba csomagolva 1 órára hűtőbe tesszük.

Egy óra múlva lisztezett deszkán kb. 3 mm vastagra nyújtjuk és 4 cm átmérőjű korongokat szaggatunk belőle, amiket sütőpapírral bélelt tepsibe teszünk.

A tojásfehérjéket felverjük, majd apránként hozzáadjuk a porcukrot és nagyon kemény habbá verjük.
Minden korong tetejét megkenjük a habbal, vagy habzsákból nyomjuk rá.

Előmelegített sütőben 160 C-on kb. 10-12 perc alatt készre sütjük. Addig kell sütni míg éppen el nem kezd színeződni. (Nekem sikerült kicsit tovább bent hagyni:)

Miután kihűltek lekvárral egyet-egyet összeragasztunk.

A mi adventi naptárunk

Igen, tudom, hogy már december 4-e van, de nézzétek el nekem, hogy minimális fáziskésében vagyok, úgy tűnik ez az advent idén ilyen lesz:)

Évek óta próbálom a családunk számára tökéletes adventi naptárat megtalálni. Volt egyszerű bolti csokival töltött, volt mini csizma füzér, volt a kettő együtt. Végül tavaly készítettem el ezt amit itt láttok. A konyhánk egy kb. 1,5 m-es falrészére szoktam egy éppen tetsző csomagoló papírból hátteret készíteni és erre kerülnek föl az aktuális adventi naptárak, díszek. Már tavaly is szembe találtam magam a problémával, hogy nem igazán tudok akkora tölcséreket készíteni, mint amikre szükség lenne a három gyerkőc meglepijei számára.
Orbitális nagyságú tölcséreket azért csak nem készíthetek:)

Azóta már én is rájöttem, hogy nekünk a zsákocskák volnának kifizetődők, azokban játszva el lehetne rejteni a hármuknak szóló apróságokat, de ezek a tölcsérek a szívemhez nőttek:)
Áthidaló megoldásnak azt találtam ki, hogy csak egy mintapéldányt bugyolálok be a tölcsérbe, a többiek pedig egy dobozból szemezgetik ki a két másik példányát az aktuális édességnek.
Hihetetlen de így még jobban élvezik mintha a tölcsérből kerülne elő mind a három:)

Azért lehet, hogy jövőre ráveszem magam a zsákvarrásra:)