Lekváros bukta

 

Kamaszként egy dekát sem rajongtam a lekváros buktáért. Csak menzán ettem és gyűlöltem a sütésálló vegyes gyümölcs ízt....áááá még most is kiráz a hideg tőle:)Emlékszem mindig kinyomkodtam belőle a "lekvárt" és úgy ettem a csupasz tésztát. Nem repdestem az örömtől mikor Mr. Mézeskalács megpendítette, hogy ugyan már süthetnék egyszer végre lekváros buktát is, de mindent a férjekért:) Persze rögtön Limarához loholtam. Bár Mr. Mézeskalács nosztalgikus emlékeket fűzött a "rémes gyümölcsízhez", egy ilyen megvásárlása és megszagolása után megfellebbezhetetlenül közöltem, hogy házi szilvalekvárral lesz töltve az a bukta (megjegyzem a szagolás után ő sem szorgalmazta tovább a használatát:)
Miután elkészült helyre billent a viszony köztem és a bukta között, szerintem az összes családtagot felülmúltam az elfogyasztott darabok számában (lehet, hogy még akkor is ha összeadjuk őket:) Eszméletlen finom lett. Jövőre rágyúrok a szilvalekvár mennyiségére....fel kell készülni a gyors fogyására:)

Lekváros bukta

Hozzávalók:

•  60 dkg liszt
• csipet só
• 3 ek. cukor
• 2 tojás sárgája
• 1 tojás
• 3 dl tej
• 6 dkg olvasztott vaj/margarin
• 2,5 dkg élesztő

• szilvalekvár
• tojás a kenéshez

Lusta fajta vagyok, szinte mindig a kenyérsütőgéppel dagasztom be a kelt tésztákat. Akinek nincs ilyen támaszkodjon csak nyugodtan a kézi erőre, vitathatatlan, hogy így sokkal jobban lehet "érezni" a tésztát. Kevés cukros langyos tejben elkeverjük az élesztőt és hagyjuk felhabosodni.  A vaj kivételével a többi hozzávalóval összedagasztjuk, vagy géppel vagy kézzel. Az olvasztott vajat egy kicsit később kell hozzáadni, hogy a vaj ne vonja körbe a lisztszemcséket és az élesztő el tudja végezni a munkáját. Kelesztőtálban vagy deszkán letakarva duplájára kelesztjük.

Lisztezett deszkán kb. ujjnyi vastagra nyújtjuk és 8x8 cm-es négyzetekre vágjuk. Mindegyiket bőven megpakoljuk jó kemény szilvalekvárral, és egyesével feltekerjük. Vajjal/margarinnal kikent tepsibe tesszük őket, akkora tepsit válasszunk, hogy a megkelt bukták szépen összenőjenek és kitöltsék a tepsit. Ruhával letakarva 30 percig kelni hagyjuk, majd tojással lekenjük.

180 C-ra előmelegített sütőben kb. 25 perc alatt szép pirosra sütjük.

Porcukorral megszórjuk. A tepsiből egyben kiborítjuk, hagyjuk kicsit hűlni és utána széttépkedjük. Álom finom!

Sütőtökös-diós kenyér

Nem szeretek hülyére méltatni egy süteményt, de ennél kivételt teszek. Kényszerből készítettem, és nem sokat vártam tőle. Családi nyomásra kellett sütit sütnöm és az Édes élet magazin akadt a kezembe. Minimális melóval összeüthető süti. Bődületes sikere lett. Mr. Mézeskalács két nap múlva követelte az újrázást, ez pedig azért nagy szám, mert a süteményeimből örülök, ha egyáltalán két falatot hajlandó enni:) Több napig puha marad és ugyanolyan finom, mint frissen. Aki csak kóstolta mind a receptet követeli, úgyhogy tessék:)

Sütőtökös-diós kenyér

Hozzávalók:

• 25 dkg sült sütőtök/vagy reszelt nyers kinyomkodva
• 4 db tojás
• 15 dkg cukor
• 5 dkg méz
• 1 tk sütőpor
• 15 dkg liszt
• 10 dkg darált dió
• 5 dkg durvára tört dió
• 1 tk. fahéj
• 1 tk. mézeskalács fűszerkeverék

Az eredeti recepteben reszelt sütőtököt kell tenni, úgy egy kicsit nedvesebb lesz a süti a végén és jobban kiadja a sütőtökízt. Ha így szeretnénk készíteni akkor hámozzuk le a tök héját és apró lyukú reszelőn reszeljük le, majd nyomjuk ki a levét.
Ha sülve szeretnénk hozzátenni, akkor a félbevágott töknek kaparjuk ki belét és sütőpapírral bélelt tepsiben, közepes tűzön süssük puhára, majd ha elhűlt kaparjuk ki a belsejét.
Mikor egyszerre több tököt sütök és marad meg belőle, a belét zacskóba téve lefagyasztom. Tökéletesen működik a recept a fagyasztóból kivett, kiengedett tökkel is.

A tojást és a cukrot habverővel/fakanállal habosra keverjük, hozzáadjuk a sütőporral, fűszerekkel elkevert lisztet, majd a darált és durva diót, végül a reszelt/ sült tököt.

Margarinnal alaposan kikent, liszttel meghintett kenyérformába öntjük. Aki nem bízik abban, hogy kijön a végén a süti a formából, nyugodtan kibélelheti sütőpapírral:)

180 fokra előmelegített sütőben nagyjából egy óra alatt készre sütjük. Ha nagyon égne a teteje, terítsünk rá egy darab sütőpapírt vagy alufóliát. Mindenképpen ellenőrizzük a közepe szúrt fogpiszkálóval, ha szárazon húzzuk ki belőle akkor már kész. Hagyjuk hűlni egy kicsit, utána borítsuk ki a formából, hogy ne fülledjen be. ha kihűlt szeletelhetjük.

Puha mézeskalács - Blogkóstoló 13.

A változatosság kedvéért ismét az utolsó pillanatban sikerült beesnem a kóstolással. Pedig most szentül megfogadtam, hogy nem így lesz, csak hát nem kalkuláltam bele, hogy a középső gyerekem skarlátot kap. De hát ember tervez, Isten végez. A Blogkóstoló 13. fordulójának háziasszonya Janka a Csak mert szeretem... blog írója, a Konyhalál blogot sorsolta számomra.
Előre figyelmeztetem azt az illetőt, aki a következő fordulóban lesz olyan szerencsés, hogy Linyah blogja jut neki, kösse fel azt a bizonyost, mert nem egyszerű feladat eldönteni a rengeteg- jobbnál jobb recept közül, hogy melyiket is válaszd:)))))

A nyűgös gyereket szeretjük vigasztalni és mindent megtennénk, hogy jobban érezze magát, na meg szeretnénk lefoglalni a folyton unatkozó másik kettőt is. Ezért mit teszünk??? Mézeskalácsot sütünk, azután pedig hagyjuk had díszítsék kedvükre, igen így aztán még a csillárról is a cukormáz csöpög, elhasználódik anya féltve örzött arany-fehér dekorcukra...de ők boldogok és ha ők boldogok akkor mi is azok vagyunk:)))) Köszönöm Linyah, nagyon jó hangulatmentő volt!:)

Legközelebb, ha már nem kell gyereket vigasztalni kipróbálom a kekszmintázó hengeremen is, hátha ez lesz az a tészta amin végre sülés után is megmarad a minta:)

Az eredeti receptet Linyahnál találhatjátok. Én egy pici kakaót tettem a tésztába, mert szeretem, ha szép erőteljes a színe a tésztának.

Puha mézeskalács

Hozzávalók:

•  5 dkg vaj
• 6 dkg cukor
• 12,5 dkg méz
• 25 dkg liszt
• 1 cs sütőpor
• 1/2 tk szódabikarbóna
• én 2 tk. mézeskalácsfűszert tettem bele
• 1 citrom reszelt héja
• 1 narancs reszelt héja
• 1 tojás
• nálam 1 tk kakaó a színe miatt

Cukormáz:

• 1 tojásfehérje
• 2 csapott ek. kukorica keményítő
• 1 tk. citromlé vagy ecet
• kb. 20 dkg porcukor

A vajat, a mézet és a cukrot összeolvasztjuk, majd hagyjuk kihűlni. Hozzákeverjük a tojást.
Összekeverjük a lisztet, sütőport, szódabikarbónát, mézesfűszert és a reszelt héjakat. Összegyúrjuk a mézzel, majd fóliába csomagolva legalább 5 órára hűtőbe tesszük. Nálam egy éjszakát állt.

Lisztezett deszkán kb. 3mm vastagra nyújtjuk és tetszőleges formákat szaggatunk belőle.

Sütőpapírral bélelt tepsiben, 180 C-ra előmelegített sütőben kb. 10 perc alatt készre sütjük.

A cukormázhoz a tojásfehérjét elkezdjük fölverni és fokozatosan adagoljuk hozzá a porcukrot. Beletesszük a keményítőt és a vége felé a citromlevet is. Mikor elérte a kellő sűrűséget (valószínűleg nem lesz szükségünk az összes porcukorra), zacskóba szedjük befőttes gumival elkötjük a "száját", vágunk egy pici lyukat a csücskére és már díszíthetnek is a gyerekek.

Sós kalács

Tavaly láttam 4Gyereknél ezt a kalácsot és még rögtön azon melegében el is készítettem húsvétra, csak aztán valahogy elfelejtődött és ide már nem került fel. Pedig nálunk enélkül a kalács nélkül ezután nincsen húsvét:) Eszméletlenül finom, olyan puha mint az álom és valami hihetetlen jó kiegészítője a füstölt sonkának.
Az eredeti receptet a Főzök-sütök-mosogatok blogon találjátok.

Ezer hála és köszönet a receptért 4Gyerek!:)

Sós kalács

Hozzávalók:

• 60 dkg liszt
• 2 dl tej
• 1 dl tejszín (én tejet használtam helyette)
• 2 tojás
• 3 dkg élesztő
• 2 tk. só
• 1 tk. cukor
• 5+5 dkg olvasztott vaj

A langyos tejben elkeverjük a cukrot és felfuttatjuk benne az élesztőt. Hozzáadjuk a lisztet, sót, tojást és rugalmas tésztává dagasztjuk. Jó alaposan. Akinek van kenyérsütője az használja a dagasztó funkcióját én mindig azt szoktam, sokkal kitartóbb, mint én vagyok:) A dagasztás közben adjuk hozzá az 5 dkg olvasztott vajat.

Letakarva hagyjuk duplájára kelni.

Nyújtsuk fél ujjnyi vastagra, majd vágjuk kb. 9X7 cm-es négyzetekre.

Egy dobozformát béleljünk ki sütőpapírral. 

A tésztadarabok egyik felét kenjük meg olvasztott vajjal és élére állítva rakosgassuk a formába, míg meg nem töltjük vele.

Letakarva kelesszük 45 percig.

Előmelegített sütőben 200 C-on süssük 30-35 percig. Ha túlságosan pirulna a teteje, borítsunk rá sütőpapírt, alufóliát.

Ha megsült emeljük ki a formából, hogy ne izzadjon be, rácson hagyjuk kihűlni. 

A szeleteket gyönyörűen le lehet választani egymásról, a kést nyugodtan elfelejthetjük.

Tényleg mindenkinek ajánlom, nagyon finom.

Virslis és szalámis kiflik

Vannak azok a sütemények és sósságok, amiket egyszerűen nem lehet megunni. Ez is ilyen. Már egyszer szerepelt a blogon csak akkor krémsajtos-tarjás tölteléket kapott. A töltelékek száma végtelen lehet, csak fantázia kérdése. Nálunk most a virslinek és a szaláminak jutott a főszerep.

Virslis és szalámis kifli

Hozzávalók:

• 50 dkg liszt
• 2,5 dl tej
• 12,5 dkg olvasztott margarin
• 1 dl olaj
• 1 ek só
• 3 dkg élesztő
• 1 ek. cukor

Töltelék:

• 2 pár virsli
• 20 dkg szalámi
• egy kevés pizzakrém

A tetejére:

• 1 tojássárgája
• 10 dkg sajt

A tészta összes hozzávalóját beleöntöttem a kenyérsütőbe. Először a folyékonyakat, utána a szilárdakat és a tetejére rámorzsoltam az élesztőt. Összedagasztattam a géppel. Kenyérsütő hiányában nyugodtan dagaszthatjuk kézzel vagy robotgép dagasztóspiráljával. Aki szeret biztosra menni, az nyugodtan futtassa fel az élesztőt, én nem szoktam és eddig még mindig működött a dolog.

A tésztát áttettem egy tálba, letakartam és  meleg helyen 40 percig hagytam kelni.

Kétfelé vágtam és kör alakúra kinyújtottam, majd derelyevágóval 16 cikkre vágtam mind a két lapot.


A virslit és a szalámit feldaraboltam úgy, hogy 16-16 darabot kapjak belőlük. Minden darab virsli és szalámi alá egy-egy pötty pizzakrémet nyomtam.

Feltekertem őket és zsírral kikent tepsibe rámoltam. Tetejüket lekentem tojással és megszórtam reszelt sajttal.

190 C-ra előmelegített sütőben kb. 15 perc alatt készre sütöttem. A sütési idő hosszát sütője válogatja. Időnként nézzünk rá a kiflikre és mikor már szépen megpirultak, vegyük ki.

Hidegen, melegen ugyan olyan finom.

Pizzás csiga

Kevesebb időm jut mostanában a sütögetésre, ugyanis visszaálltam a dolgozó nők sorába.:) Szokni kell még az új időbeosztást, ezért csökkent a tepsik mellett töltött órák száma:) De amint belerázódom, újra sűrűbben leszek jelen a konyhában.

Hétvégén szüret volt, ami minket csak a szőlő feldolgozása formájában érintett. Jól esik ilyenkor valami sós rágnivaló.
Ennek a csigának már készült régebben "testvére",  a sajtos-hagymás-szalonnás csiga személyében. A recept Vikitől származik.
Ez a csiga csak töltelékében különbözik az előzőtöl.

Pizzás csiga

Hozzávalók:

Tészta

• 50 dkg liszt
• 2,5 dkg élesztő
• 1 dl tej
• 1 dl tejföl
• 1 ek só
• 1 tk cukor
• 7,5 dkg margarin
• 1 tojás

Töltelék

• 20 dkg sajt
• pizzakrém vagy tetszés szerint ízesített paradicsomszósz
• 2 fej hagyma
• 15 dkg füstölt kolbász

A tészta hozzávalóit berámoljuk a kenyérsütőgépbe (először a folyékonyakat, utána a szilárdakat), a margarin kivételével. Hagyjuk 10 percig dagasztani a gépet, majd több részletben adjuk hozzá az olvasztott margarint. (Erre azért van szükség, hogy a zsiradék ne vegye körbe rögtön a lisztszemcséket és hozzájuk tudjon férni az élesztő). Kenyérsütő hiányában, dagaszthatjuk kézzel, vagy robotgép dagasztóspiráljával.

Kelesztőtálban vagy egy tálban letakarva hagyjuk duplájára kelni.

A hagymát kockákra vágjuk és kevés olajon üvegesre pároljuk, majd szűrőbe szedve hagyjuk lecsöpögni.

A tésztát kettévágjuk és egyenként téglalap alakúra nyújtjuk. Mindkét tésztát megkenjük a pizzakrémmel, megszórjuk a pirított hagymával, a felkockázott füstölt kolbásszal és reszelt sajttal. A sajtból egy keveset meghagyunk.

A hosszabbik oldalától feltekerjük a tésztákat és1,5-2 cm széles szeletekre vágjuk. A csigákat sütőpapírral bélelt tepsibe rakjuk és mindegyik tetejére reszelt sajtot teszünk.

Előmelegített sütőben 170 C-on nekem kb 20 percig sütjük.

Kakaós ostorkalács

Ez a recept is a szomszédasszonyomtól származik. Igen jól jártam a szomszédságával, jobbnál jobb finomságokkal kényezteti a családját és szerencsére minket is!:)

Kakaós ostorkalács

Hozzávalók:

• 60 dkg liszt
• 3 tojássárgája
• 3 ek olaj
• 6 dkg cukor
• 4 dl langyos tej
• 5 dkg élesztő
• 1 mk só

Töltelék:

• 25 dkg margarin
• 20 dkg porcukor
• 3 ek. cukrozatlan kakaópor
• egy tojás a kenéshez

A hozzávalókat bedagasztottam. Én ezt a kenyérsütőmmel végeztettem el, de nyugodtan csinálhatjuk kézzel is.
Ezután kelesztőtálban hagytam addig, míg fel nem "pukkant" a teteje. Normál kelesztésnél ez nagyjából 30 perc kelesztést jelent, meleg helyen.

A puha margarint kikevertem a porcukorral, majd a kakaóporral.

A tésztát 6 felé vettem és mindegyiket egyenként "téglalap" alakúra nyújtottam. Kicsit nagyobbra, mint a tepsi nagysága, amiben sütöttem. Ez kb 38X22 cm es tepsi volt.

Mindegyik lapot megkentem a kakaós krémmel, és a következő módon feltekertem.

Hármasával összefontam.

Margarinnal kikent tepsibe tettem, mind a két fonatot úgy, hogy  a hosszabbik szélük a tepsi oldalához érjen, így legfőképpen fölfelé fog tudni növekedni és nem fekszik el. Így hagytam még kelni 15 perig.

 Ezen a képen is nagyon jól látszik milyen jól megy nekem a méretre nyújtás, főleg hatszor egymás után:)

 Miután megkelt lekentem tojással és előmelegített sütőben, 180 C-on, kb 30-35 perc alatt szép pirosra sütöttem.

Kakaós csiga

Mióta felfedeztem a kenyérsütőgéppel dagasztás gyönyörűségét, bele merek vágni akármilyen kelt tésztába.
Azóta nincs olyan tészta ami ne sikerülne.

Hűvös van és borult az idő, teljesen ideális valami jó kis süti összedobására. Én imádom ezt az időt, hiába téli gyerek vagyok:)

Ha kelt tésztára vágyom Limarához megyek. Tőle akármilyen receptnek nyugodt szívvel fogok neki, mert tudom, hogy az a recept biztosan jó lesz.

Most kakaós csigára esett a választás.
Csak annyit tudok mondani a végeredményre, hogy HŰŰŰHAAA!!!!
Én az "összenövős" csigákat választottam, hihetetlen puhák lettek, de még a ropogós szélek is nagyon finomak!

A recept tehát Limarától származik, ezer köszönet Neki érte!
Kakaós csiga rajongók, tessék megsütni, imádni fogjátok!!!:)


Kakaós csiga

Hozzávalók:

• 50 dkg liszt
• 3 ek. cukor
• egy csipet só
• kb. 2,5 dl tej
• 1 tojás
• 1 tojássárgája
• 2 dkg élesztő
• 8 dkg olvasztott vaj (nálam most margarin)

Töltelék:

• 5 dkg olvasztott vaj (nálam margarin)
• cukrozatlan kakaó
• porcukor

Megöntözéshez:

• egy csésze tej
• 1 cs vaníliás cukor

A folyékony hozzávalókat, a vaj kivételével belerakjuk a kenyérsütő üstjébe. Hozzáadjuk a cukrot, sót, lisztet, majd rámorzsoljuk az élesztőt. Kb. 10 perc után több részletben hozzáadjuk az olvasztott vajat. Azért nem szabad előbb, mert a vaj körbeveszi a lisztszemcséket, így az élesztő nem tud hozzáférni, nem tud megkelni a tészta. Ezt Limaránál olvastam, nem én vagyok ilyen okos:)

Ha a dagasztás lejárt, kelesztőtálban vagy a gép üstjében hagyjuk a tésztát duplájára kelni. Én ezt kikapcsolt állapotban szoktam végezni, úgy is tökéletesen megkel.

Lisztezett deszkán kb. 3 mm vastag téglalappá nyújtjuk a tésztát.

Megkenjük az olvasztott vajjal és egy teaszűrő segítségével jó bőven megszórjuk kakaóporral. Tényleg ne sajnáljuk, mert úgy lesz igazán finom, ha bőven van benne töltelék. Nálam ez kb 5-7 evőkanálnyi kakaót jelentett. Ezután szintén a teaszűrő segítségével porcukorral is megszórjuk, a mennyiség kb azonos.

Hosszabbik oldalától feltekerjük és kb. 2 ujjnyi vastag szeletekre vágjuk.
Margarinnal kikent tepsibe fektetjük.
Ha "összenövős" csigákat szeretnénk, sok sok foszlós, puha széllel, akkor magasabb falú tepsibe tegyük őket, viszonylag szorosan.

Ha különálló csigákat szeretnénk, akkor kicsit távolabb tegyük őket egymástól.

 

Én az "összenövős" verziót választottam. Ez a kép még a kelesztés előtt készült.


A tepsiben hagyjuk kelni 30 percet.
Mire letelt a 30 perc teljesen egybe keltek a csigák.:)

180 C-ra előmelegített sütőben kb 20 perc alatt készre sütjük.

Felforrósítjuk a tejet (nálam 1,5 dl), és elkeverjük benne a vaníliás cukrot.

Ahogy a tepsit kivesszük a sütőből, rögtön megöntözzük a forró tejtől. Ettől lesz nagyon finom puha.

Ha szeretnénk fagyaszthatjuk is. Ehhez összeállítjuk a csigákat, de nem tepsibe, hanem egy sütőpapírral borított tálcára pakoljuk. Rögtön berakjuk a fagyasztóba, nem kelesztjük. Mikor megfagytak átrakosgathatjuk őket egy zacskóba, helytakarékosság miatt.

Mikor használni szeretnénk, vegyük ki a fagyasztóból és tegyük margarinnal kikent tepsibe. Ott hagyjuk kiolvadni és megkelni. Ezután ugyanúgy süthetjük.

Krumplikalács

Mikor már volt friss kapor és még volt tavalyi krumpli dédi gyakran készítette ezt a kalácsot. Emlékszem gyerekkoromban olyan gyakran sápítoztam rajt, hogy ő miért nem túróval csinálja, mint mindenki más. Gyerekként sokkal szimpibbek voltak a túrós ételek. Ma már semmi pénzért nem csinálnám másként, mint ő. Nálunk csak krumpli volt benne és sós volt. Imádtuk még frissen, melegen, bár másnap is nagyon finom volt. Aztán dédivel együtt a recept is elment. Valahogy évekig nem is hiányoltuk a krumplikalácsot. Emlékszem akkor jutott eszembe először mikor megláttam a friss, borzas kaprokat a saját kertemben. A receptre senki nem emlékezett a családból, viszont néhány hozzávalót sikerült összeszedni tőlük.

A legnagyobb baj az volt, hogy akármerre kerestem, hasonló receptet mindenhol csak a túrós változatot ismerték. Aztán végül ráakadtam erre. Ebben végre azok az összetevők szerepeltek, amiket én kerestem és némi változtatással megsütöttem.

És igen az volt az. Bevallom az első falatnál könnyek szöktek a szemembe, nem gondoltam volna, hogy ilyen tökéletesen sikerül eltalálni az ízét.
A legnagyobb dicséret pedig az volt mikor a pót nagymamánk, akit dédi éveken keresztül nevelt az mondta: "Ez teljesen olyan, mint a Bori nenéjé.

Krumplikalács

Hozzávalók:
Tésztához:

• 40 dkg liszt
• 2 dl tej
• 12 dkg zsír
• 2,5 dkg élesztő
• pici cukor
• 1/2 tk só

Töltelék:

• 1 kg tavalyi krumpli
• 10 dkg margarin
• 1 tojás
• 1 kis doboz tejföl
• tej 
• 1 nagy csokor kapor
• só

kenéshez

• 1 tojássárgája

 A krumpli héját megmossuk és sós vízben feltesszük főni.

A cukorral elkevert, meglangyosított tejben felfuttatjuk az élesztőt. A zsírt megolvasztjuk és a felfuttatott élesztővel, sóval és liszttel összegyúrjuk. Letakarjuk és duplájára kelesztjük kb 20 perc alatt.

 A puha krumpliról leöntjük a vizet és hideget engedünk rá. Így hagyjuk 10 másodpercig, majd leöntjük róla. Egy villa és egy kés segítségével lehúzzuk a még forró krumplik héját. A margarinnal összetörjük, hozzákeverjük a tejfölt, sózzuk és annyi tejet adunk még hozzá, hogy hígabb krumplipüré állagot kapjunk.
Elkeverjük benne a tojást és az apróra vágott kaprot.

A tésztát kinyújtjuk és belefektetjük egy zsírral kikent 32X38-as tepsibe, a széleknél a tésztát felhúzgáljuk így készítünk egy kis peremet. Hagyjuk pihenni a tésztát 10 percet.

Elterítjük benne a krumplit, majd a tetejét lekenjük tojássárgájával. Egy villával rácsokat húzunk rá.

180 C-ra előmelegített sütőben kb 30-40 perc alatt készre sütjük, majd ha hűlt egy kicsit szeleteljük és megkóstoljuk, még úgy frissen, langyosan:)

Mákos, diós kalács avagy vissza a gyökerekhez

Idén rájöttem valamire, ami pedig eddig is nyilvánvaló volt, valahogy még sem ismertem föl. Karácsonykor készítettem a Mákos, diós kalácsot (alias bejglit). Már ott is leírtam, hogy a mi családunkban mindig mákos kalács volt a neve és nem bejgli. Aminek nagyon egyszerű magyarázata van, mégpedig az, hogy a mákos kalácsot rendesen kelesztik, a bejglit pedig lassan, hűtőben. Erről már régebben is olvastam, valahogy még sem raktam össze.:) Nálunk régen a mákos kalácsot mindig dédi készítette. Persze biztosan sütötte keresztanyu is, de az én emlékeimben dédihez kötődik. Karácsonykor és húsvétkor elmaradhatatlan volt a mákos és diós kalács.
Ő soha nem tette hűtőbe a tésztát, sőt soha nem is hallott róla, hogy úgy lehetne keleszteni. Egyébként mindent telesen ugyanúgy csinált, mint más a bejglivel, csak melegen kelesztette. Receptje persze nem volt, hiszen ő is mint minden régi idők asszonya "szemre" dolgozott. Soha nem láttam, hogy mérleget használt volna.

Két évvel ezelőtt ment el, 97 évesen. Még megérte, három ükunokája születését. Hihetetlen asszony volt, nagyon kemény élete volt, túlélt két világháborút, 33 évesen eltemette a férjét és soha többé nem ment újra férjhez, egyedül nevelte fel az egyetlen lányukat aki akkor 4 éves volt, éveken át nevelte a testvére lányát, aki árván maradt. Később elveszítette 38 éves vejét, majd 44 éves lányát, majd 39 éves unokáját is. Nem törte meg az élet, de hihetetlen keménnyé tette. Mégis szerető ember tudott maradni. Rengeteg időt töltöttünk el vele, ott nőttünk föl mellette. Annyira kézzelfogható volt és biztos (amit persze akkoriban kamaszként nem mindig díjaztunk.:)) Nem szívesen engedte ki a kezéből az irányítást:) Azóta is ordít a hiánya, annyira hozzá tartozott ott mindenhez.

Az utolsó 10 évben már nem sütött mákos kalácsot, az élet úgy hozta, hogy 7 éve már ez az én feladatom. Viszont én eddig mindig a hűtős módszert alkalmaztam, ezután nem fogom. Visszatérek a gyökerekhez és a családunkban hagyományos módon fogom készíteni a mákos kalácsot, úgy ahogyan dédi:)

Húsvét alkalmából elkészült tehát a mákos, diós kalács:)

Mákos, diós kalács
(1-1 rúd)

Tészta

• 35 dkg liszt
• 6 dkg porcukor
• 5 dkg zsír
• 6 dkg margarin
• 70 ml tej
• 1 dkg élesztő
• egy csipet só
• 1 tojás

Máktöltelék

• 15 dkg darált mák
• 1/2 citrom reszelt héja
• 1/2 tk. fahéj
• 2 dkg mazsola
• 1/2 cs vaníliás cukor
• cukor ízlés szerint
• kb 1,75 dl tej
• sárgabarack lekvár

Diótöltelék

• 15 dkg dió
• 1/2 citrom reszelt héja
• 1/2 tk fahéj
• 2 dkg mazsola
• 1/2 cs vaníliás cukor
• cukor ízlés szerint
• kb 1,5 dl tej

Kenéshez

• zsír
• egy tojás

A lisztet a cukorral és a sóval elkeverem, majd elmorzsolom a margarinnal és a zsírral. A tejben felfuttatom az élesztőt, majd a liszthez adom a tojással együtt és összegyúrom.
Ha túl keménynek találom a tésztát, egy kis tejjel lazítok rajta. Letakarva meleg helyre teszem egy fél órára.

A mazsolát beáztatom meleg vízbe.
A máktöltelékhez a baracklekvár kivételével mindent egy lábasba öntök és a tűzön kevergetve összefőzöm. Ki ki ízlése szerint tegyen hozzá cukrot. Ha szükséges még öntök hozzá tejet. Ha már könnyen kenhetőnek tűnik (vegyük figyelembe, hogy ahogy hűl sűrűbb lesz) félrehúzom. Belekeverem a lecsöpögtetett mazsolát és félreteszem hűlni.

Ugyanezt megcsinálom a diótöltelékkel is.

A tésztát kétfelé veszem és téglalap alakúra nyújtom. Megkenem olvasztott zsírral. Dédi szerint így sokáig puha marad a tészta.
A mákoshoz először elkenem a sárgabaracklekvárt a tésztán, utána elterítem rajta a tölteléket. A széleknél 1-1 cm kihagyok.
A két rövidebb végét egy ujjnyira behajtom és a hosszabbik oldalától feltekerem. Zsírozott tepsibe fektetem.

A dióssal ugyanígy teszek, csak ott nem kenek rá baracklekvárt.

A rudakat lekenem tojássárgájával és hagyom állni míg meg nem szikkad a tetején. Ezután átkenem tojásfehérjével és így is hagyom még állni 10 percet. Villával vagy hústűvel megszurkálom.

Előmelegített sütőben 170-180 C-on, kb 40 perc alatt készre sütöm.

Sajtos kifli

Mikor Krisztinánál láttam ezt a receptet, rögtön felkeltette az érdeklődésemet. Rangidős lányom nyolcadik szülinapja, pedig kellő apropót nyújtott a kipróbálásához.
Nyugodtan mondhatom, hogy soha nem ettem még ennyire finom és puha kiflit. Teljes siker volt. Mindenkinek jó szívvel ajánlom. Nekem másnap még jobban ízlett. Nagyon köszönöm Krisztinának a receptet!:)

Mivel elfelejtettem kellő mennyiségű margarint venni, ezért egy tepsit margarinnal egyet pedig vajjal sütöttem. Frissen nekem a vajas túl nehéz volt, viszont másnapra ezt a nehézségét elvesztette és az íze valamivel jobb lett, mint a margarinosnak.
Nagy valószínűséggel ezentúl mégis a margarinos verziót fogom sütni, mert nem volt olyan nagy különbség köztük, hogy legyőzze a  margarin olcsóbbságát:)

Sajtos kifli

Hozzávalók (40 db):

• 50 dkg liszt
• 4 dkg élesztő
• 1,25 dl langyos tej
• 1,25 dl langyos víz
• 0,5 dl olaj
• 1 ek. só (az eredeti receptben fél szerepel, de nekem igényelt ennyit)
• 1 púpos tk. cukor

A sütéshez

• 25 dkg margarin
• 1 tojássárgája
• köménymag
• reszelt sajt

A tészta hozzávalóit összegyúrjuk. Én a kenyérsütőmmel dagasztóprogramját használtam hozzá és kikapcsoltam mielőtt keleszteni kezdett volna. Ha nincs kenyérsütőnk nyugodtan dagaszthatjuk kézzel. Én egy áldásnak tartom a gépemet, rengeteg időt megspórol nekem:)

A tésztát nem kell sem pihentetni, sem keleszteni. Öt egyenlő részre vágjuk és mindegyikből gombócot formázunk.
Egyenként kerekre nyújtjuk őket és nyolc szeletre vágjuk. Mindegyik szeletet a szélesebbik végétől feltekerjük, kicsit meghajlítjuk. Jó móka volt a tekergetés, nekem a két éves és három és fél éves csepp csajom segített a tekercselésben és nagyon ügyesen megoldották, e mellett pedig nagyon élvezték.

A kifliket sütőpapírral bélelt nagyméretű gáztepsibe rakjuk, viszonylag szorosan.
A tetejüket lekenjük tojássárgájával, megszórjuk köménymaggal és reszelt sajttal. A Rámát felkockázzuk és a kiflik közé és tetejükre szórjuk.

180 C-ra előmelegített sütőben aranyszínűre sütjük. Nekem 20 percig sültek. Miután kivettük a sütőből hagyjuk egy kicsit a tepsiben, hogy az összes margarint magukba szívhassák.

 

Aranygaluska

Gesztenye teljesen elvarázsolt az aranygaluskájával. Valahogy mindig bonyolultabbnak gondoltam volna az elkészítését. Mikor elolvastam a receptet, az járt a fejemben, hogy talán megpróbálkozhatnék vele. Aztán meginterjúvoltam Mr. Mézeskalácsot, hogy megsüssem-e és ő igent válaszolt. Na ezen először is teljesen megdöbbentem, aztán pedig rohamléptekben hozzákezdtem, mert ha ő egy édességre azt mondja, hogy szeretne enni belőle, az maga a csoda.

Biztosan nem utoljára készült, mert eszméletlen finom lett és ahhoz képest, hogy mennyire rettegtem az elkészítésétől, teljesen simán ment minden.

Teljes egészében Gesztenye receptjét használtam, amit most le is írok ide, hogy akármikor elővehessem, ha hites uram óhajtaná.:) Nagyon szépen köszönöm Gesztenyének a receptet.

Aranygaluska

Hozzávalók:
Tésztához:

• 50 dkg liszt
• 5 dkg vaj
• 2 ek cukor
• 2 dkg élesztő
• 2 db tojás
• 1 csipet só
• kb. 3 dl tej

A kenéshez:

• 1 tojás sárgája
• pici tejszín (nálam tej)

Töltelék:

• 20 dkg darált dió
• 10 dkg cukor

Vaníliasodó:

• 1/2 l tej
• 3 ek cukor
• 1 cs vaníliás cukor
• 2 tojássárgája
• 2 ek liszt
• fél citrom reszelt héja

A langyos tejbe egy kanál cukrot teszünk és felfuttatjuk benne az élesztőt. Hozzáadjuk a többi hozzávalót és bedagasztjuk. Most is az egyszerűbb megoldás mellett döntöttem és a kenyérsütő géppel dagasztattam be a tésztát, majd hagytam benne megkelni. Nekem nem kellett bele mind a 3 dl tej, úgy túl lágy lett volna, de gondolom ez teljesen liszt függő.

A megkelt tésztát kinyújtjuk és pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk, majd a tésztadarabokat olvasztott vajba forgatjuk és olajjal kikent sütőtálba rétegezzük a cukorral elkevert dióval. A felső sor csak tészta legyen.

Hagyjuk kelni még 45 percet.
Lekenjük kevés tejszínnel (nálam most tejjel) elkevert tojássárgájával.
Előmelegített sütőben 170 C-on 35-40 percig sütjük.

A vaníliasodóhoz a cukrot elkeverjük a tojássárgájákkal, a vaníliás cukorral, reszelt citromhéjjal, liszttel, majd felengedjük a tejjel és gőz fölött folyamatosan kevergetve sűrűre főzzük.
Utána pedig mind mind megesszük:)

Krémsajtos-tarjás kifli

 

Mostanában pozitív irányba lendült kapcsolatom a kelt tésztákkal. Már itt is kitértem rá, hogy valamiért mindig szerencsétlen voltam hozzá. Szinte soha nem lett olyan a végeredmény, amilyet szerettem volna. A pogácsákkal már sikerült összebarátkoznom, azok már úgy mennek, ahogy kell. A kakaós kalács és a mákos, diós kalács  kivételt képeznek, azokkal semmi gondom nem volt. De itt be is fejezhetem a felsorolást, ezen kívül szinte minden kelt tésztába belebuktam.

Azt utolsó pár kelt tésztás próbálkozásom, viszont fenomenális lett. Nem tagadom, én lepődtem meg a legjobban:) Persze rögtön el kezdett foglalkoztatni, a kérdés, hogy ugyan mi történhetett így hirtelen. Aztán rájöttem. Semmi ördöngösség nincs benne, a kenyérsütő a megfejtés.

Ugyanis idő hiányában kényelmesebbnek tűnt, hogy beleöntözzek minden hozzávalót és azzal dagasztassam be. Kelni már a kelesztő tálamba raktam át. Úgy is fűtünk, teljesen feleslegesnek tartottam a kenyérsütőt járatni a kelesztéshez.

Úgy látszik eddig nem voltam kellően alapos a dagasztásnál, a kenyérsütő pedig megdolgozza a tésztát rendesen.

Kíváncsi vagyok folytatódik e a sikerszéria, ha igen igazoltnak tekintem a feltevésemet. A sikerélmények után már egy kicsit bátrabban kezdek bele ilyen receptekbe..)

A recept a szomszédasszonyomtól származik, csak ő kolbászt rak bele tölteléknek.

Krémsajtos-tarjás kifli

Hozzávalók:

• 50 dkg liszt
• 2,5 dl tej
• 12,5 dkg margarin
• 1 dl olaj
• 1 ek só
• 3 dkg élesztő
• 1 ek. cukor

Töltelék:

• 15 dkg főtt füstölt tarja
• 15 dkg natúr krémsajt
• curry
• só
•  bors

A tetejére:

• 1 tojássárgája
• 10 dkg sajt

A tészta összes hozzávalóját beleöntöttem a kenyérsütőbe. Először a folyékonyakat, utána a szilárdakat és a tetejére rámorzsoltam az élesztőt. Összedagasztattam a géppel. Kenyérsütő hiányában nyugodtan dagaszthatjuk kézzel vagy robotgép dagasztóspiráljával. Aki szeret biztosra menni, az nyugodtan futtassa fel az élesztőt, én nem szoktam és eddig még mindig működött a dolog.

A tésztát áttettem a kelesztőtálba és meleg helyen 40 percig hagytam kelni.

Kétfelé vágtam és kör alakúra kinyújtottam.
12 cikkre vágtam. Legközelebb 16 cikkre fogom, mert úgy "falatnyibbak" lesznek a kiflik.

A tarját 24 darabra vágtam, a krémsajtot pedig ízesítettem sóval, borssal és curryvel. (Curry mániás vagyok:)
Ezután minden cikkre raktam egy teáskanál krémsajtot és egy darab tarját.

A szélesebb felétől feltekertem a kifliket és sütőpapírral bélelt tepsibe raktam őket.

Mindegyiket megkentem tojássárgájával és reszel sajtot tettem a tetejükre.

Előmelegített sütőben 190 C-on 10-15 percig sütöttem. Pontos időt nem igazán tudok mondani, mert elfelejtettem figyelni az órát.:) Addig sütöttem őket, míg szép színük nem lett.

Nagyon puha és könnyű, ugyanakkor mégis roppanós a sajt miatt. Fenséges!!!

Sajtos-hagymás-szalonnás csiga

A család legújabb kedvence. Tegnap este akadtam rá a receptre Vikinél. Mivel az én "pici" családom mindig és állandóan enne valamit, nagy előnyben részesítem a gyorsan és egyszerűen elkészíthető finomságok receptjeit. Ez a csiga minden kitételnek megfelelt és nem utolsó sorban sóssága miatt Mr. Mézeskalácsot is levette a lábáról.
A tésztája maga az álom, puha, könnyű, másnapra sem lesz beton keménységű, sőt szerintem egyértelműen finomabb volt másnap.
Nagyon köszönöm Vikinek a receptet!

Sajtos-hagymás-szalonnás csiga

Hozzávalók:

Tészta

• 50 dkg liszt
• 2,5 dkg élesztő
• 1 dl tej
• 1 dl tejföl
• 1 ek só
• 1 tk cukor
• 7,5 dkg margarin
• 1 tojás

Töltelék

• 20 dkg sajt
• 25 dkg tejföl
• 2 gerezd fokhagyma
• 15 dkg húsos szalonna
• 10 dkg sonka
• 2 nagy fej hagyma

A tészta hozzávalói berámoltam a kenyérsütőgépbe (először a folyékonyakat, utána a szilárdakat). Fél óra alatt bedagasztattam vele. Kenyérsütő hiányában, dagaszthatjuk kézzel, vagy robotgép dagasztóspiráljával.
Kivettem a kenyérsütőből és kelesztőtálban duplájára kelesztettem a tésztát.

Kockákra vágjuk a húsos szalonnát és megpirítjuk, kiszedjük a serpenyőből és a visszamaradt zsírjon megpirítjuk a felkockázott hagymát is. Mikor megpirult szőrőbe szedjük és lecsöpögtetjük róla a zsiradékot.

A tésztát kettévágjuk és egyenként téglalap alakúra nyújtjuk. Mindkét tésztát megkenjük a zúzott fokhagymával elkevert tejföllel, megszórjuk a szalonnával, pirított hagymával, a felkockázott sonkával és a reszelt sajttal. A sajtból egy keveset meghagyunk.

A hosszabbik oldalától feltekerjük a tésztákat és két cm széles szeletekre vágjuk. A csigákat sütőpapírral bélelt tepsibe rakjuk és mindegyik tetejére reszelt sajtot teszünk.

Előmelegített sütőben 170 C-on nekem kb 20 percig sültek.

A gyerkőcök alig bírták kivárni, hogy ehető hőmérsékletűre hűljön és reggel is ezzel indították a napot. Mr. Mézeskalács is vitt belőle jócskán útravalónak a munkahelyére, ahonnan szintén igen jó visszajelzések érkeztek (kezdhetem körmölni a receptet:))

Azt hiszem ez épp elég bizonyíték arra, hogy milyen finom.