2012. február 27., hétfő

Máglyarakás


Az emberek többsége akkor szokta készíteni ezt az ételt, ha szeretné felhasználni a nyakán maradt szikkadt kiflit, zsömlét, kalácsot. Én most kifejezetten a máglyarakás kedvéért vettem kiflit. Másnapra pont a megfelelő szikkadtsággal rendelkezett. Mindig a Horváth Ilona szakácskönyvben szereplő recept alapján készítem, igaz nem éppen gyakran.


Máglyarakás

Hozzávalók:

  • 5-6 szikkadt kifli, zsömle vagy kalács
  • 1/2 l tej
  • 3 tojás
  • baracklekvár
  • 15 dkg darált dió
  • kb. 8-10 ek. cukor
  • 1 cs vaníliás cukor
  • 2-3 db alma
  • 5 dkg margarin
Egy tűzálló tálat vagy tepsit kenjünk ki margarinnal. A tejet keverjük össze a három tojássárgájával, 4 ek. cukorral, a vaníliás cukorral és a megmaradt, felolvasztott margarinnal.

A kiflit, zsömlét, kalácsot karikázzuk, szeleteljük föl kb. 1-1,5 cm vastagon és mártsuk meg a tejben. Egy sorban rakjuk le az edény aljára. Szórjuk meg egyenletesen a  cukorral (1 ek. cukrot hagyjunk meg a tojáshabhoz) elkevert dió felével, majd pötyögtessük meg baracklekvárral. Ezután jöhet még egy sor kifli. A maradék tejet (ha van) öntsük rá, és szórjuk meg a dióval. Miután elszórtunk rajta még néhány pötty baracklekvárt, borítsuk be a megpucolt és vékony szeletekre vágott almával. 

Kb. 180 C-ra előmelegített sütőben süssük addig, míg az almák nagyjából meg nem puhulnak kb 20 perc. A tojásfehérjét verjük majdnem teljesen kemény habbá, majd adjuk hozzá az 1 ek. cukrot és verjük tovább addig, míg teljesen kemény habot nem kapunk.
Simítsuk rá a máglyarakás tetejére és toljuk vissza a sütőbe, míg szépen meg nem pirul a hab. (kb 10 perc)

Vigyázzunk, hogy ne süssük túl, akkor jó, ha nem szárad ki túlságosan.

Jó étvágyat hozzá!:)

2012. február 25., szombat

Pizza, ahogy mi szeretjük




Akit nagyon zavarnak a nem éppen egészséges fűszerek és alapanyagok az most inkább ne is olvassa tovább.

Mélységekig tisztában vagyok azzal, hogy ez a pizza nem tartozik éppen az egészséges ételek közé, de őszintén megmondva nem is érdekel.
Biztosan ti is vagytok úgy néhány ízzel, étellel, ami éppen gyerekkorotokban élte reneszánszát, került be a köztudatba. Kövezzetek meg, ha akartok, de én akkor is szeretek néhányat ezek közül a ma már nagy erőkkel fújjolt és tiltólistára helyezett dolgokból. Nekem ilyen a zacskós bolognai por, amit  a spórolás jegyében annak idején anyu löncshússal és a tészta tetejére reszelt kockasajttal készített.  Imádtam! Igaz, hogy ma már darált hússal és trappistával készítem, mert igen, szoktam készíteni még ma is, mikor valami gyorsan összedobhatóra van szükség, vagy a gyerkőcök megkívánják. De azért évente kétszer, a nosztalgia jegyében elkészítem, leginkább magamnak, mert a család nem igazán kultiválja.

A pizza nekem ugyanez. Igaz akkoriban bolti lapból készítettük, tubusos pizzakrémmel. A bolti lapot ma már gyúrtra cseréltem, mert találtam egy olyat ami nagyon bejött és pont a mi családunkra van méretezve. Viszont a pizzakrém maradt. Nekünk azzal az igazi. Aki nem szeretné használni egész nyugodtan tegyen a tetejére saját készítésű paradicsomszószt.

Bármennyire is kíváncsi volnék nem teszem föl a kérdést, hogy nektek vannak e ilyen "nem éppen egészséges, kedvelt ízeitek", mert tudom, hogy lavinát indítanék el az ellentábor oldaláról is. Nem szeretnék. Lehet ezeket a dolgokat szeretni, lehet gyűlölni. Szerintem mindenkinek csakis a saját dolga, hogy  él e velük néha napján, vagy mélységekig megveti.

Pizza
Hozzávalók
Tészta
  • 40 dkg liszt
  • 1 dl tej
  • kb. 1,5 dl langyos víz
  • 2 dkg életsztő
  • 2 ek. olaj
  • 1 tk. cukor
  • 2 csipet só
A tetejére
  • 1 tubus pizzakrém (az ellenzőknek saját készítésű paradicsomszósz)
  • ketchup
  • kolbász
  • hagyma
  • sajt
A langyos tejben elkeverjük a cukrot és az élesztőt. Hagyjuk felfutni.
Én a kenyérsütővel szoktam összedagasztatni a tésztát, de nyugodtan csinálhatjuk kézzel is.
Beleteszem az üstbe az olajat, a sót, lisztet majd a felfuttatott élesztőt, ebben a sorrendben. Elindítom a gépet és fokozatosan adom hozzá a vizet. Van mikor elég 1 dl, van mikor kell a 1,5 dl is. A liszttől függ. Lágy tésztát kell kapnunk. Mikor a gép bedagasztotta, vagy a kezünk, olajjal kikent tálba tesszük át. Én a kezem is olajozni szoktam, akkor könnyű kezelni a tésztát. Foliával lefedjük és betesszük a hűtőbe egy órára.


Nem kell kétségbe esni, ha nem nő meg ilyen óriásira, legtöbbször nekem sem akar kitörni a fólia alól:)


A tészta lágy annyira, hogy nincs szükség nyújtásra, elég a kezünkkel szétnyomkodni a margarinnal kikent gáztepsiben.

 
A tésztát megszurkáljuk villával, főleg a széleken, hogy ne nőjön olyan magasra. Megkenjük a pizzakrémmel és a ketchuppal (aki szeretné nyugodtan tegyen rá saját készítésű paradicsomszószt), majd megszórjuk tetsző mennyiségű kolbásszal és hagymával.





Szórjuk meg jó bőven reszelt sajttal.

200 C-ra előmelegített sütőben kb. 10 percig sütjük. Mikor megemeljük a szélét és alánézünk és az alja már kezd színesedni, akkor biztosan készen van.
Eleinte ott rontottam el, hogy túl alacsony lángon készítettem, hosszú ideig. Aztán rájöttem, hogy a gyors sütés a titka. Ne féljünk, hogy nem sül át, a vékony tésztának nem kell sok idő.



2012. február 21., kedd

Tejfölös csirkeszárny leves burgonyagombóccal





Néhány napja akadtam rá a PIZZORANTE A LA KIRA blogra. Rögtön könyvjelzőztem is vagy öt receptet:) Ezek egyike volt ez a leves. Maximálisan beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Nagyon finom lett.
Az eredeti receptet itt találjátok.


Tejfölös csirkeszárny leves burgonyagombóccal

Hozzávalók:

  • 8 db csirkeszárny
  • 3 szál sárgarépa
  • 2 szál petrezselyem gyökér
  • 1 fej vöröshagyma
  • 2 dl tejföl
  • 1 ek. liszt
  • petrezselyemzöld
  • 1 db citrom leve
  • só, bors
Burgonyagombóc:
  • 30 dkg héjában főtt burgonya
  • 3 púpos ek. liszt
  • 1 csokor petrezselyemzöld 
  • 1 tojás
A csirkeszárnyakat a forgóknál kettévágjuk. A felkockázott hagymát olajon megfuttatjuk, majd átpirítjuk rajta a húst is. Felöntjük 1,5 l vízzel, sózzuk, borsozzuk és főzzük fél órát.

Hozzáadjuk a felkarikázott zöldségeket és addig főzzük, míg meg nem puhul.

A tejfölt elkeverjük a liszttel, majd hozzámerünk egy ek. forró levest, csomómentesre keverjük. Ezzel sűrítjük be a levest, összeforraljuk. Petrezselyemmel fűszerezzük, majd a burgonyagombócokkal összeforrósítjuk. Citrommal savanyítjuk.

A burgonyagombóchoz a krumplit héjában megfőzzük, majd még melegen összetörjük, vagy lereszeljük. Ha kihűlt összekeverjük a liszttel, tojással. Belekeverjük a felaprított petrezselymet, sózzuk. 
Forró vízben először próbaképpen főzzünk ki egy gombócot. Ha túl lágy, tegyünk még hozzá lisztet, ha túl kemény lágyítsuk egy kis tejföllel.



2012. február 20., hétfő

Keksztekercs



4Gyerek indított egy nagyon kedves kis játékot. A feladat az, hogy az összesorsolt blogok kiválasszanak és elkészítsenek egy ételt a nekik jutott blogról. Nagyon tetszik ez a játék, mert meg lehet ismerni olyan remek blogokat, amikre eddig nem sikerült rátalálni.
A sorsoláson a Megfőzlek... blogot és tulajdonosát Lillát vezérelte mellém a szerencse. Már az első szétnézés után tudtam, hogy nagyon nagy bajban leszek. Hihetetlen mennyiségű nekem tetsző receptet találtam nála. Abban biztos vagyok, hogy Mr. Mézeskalács áldani fogja a nevét, ugyanis legalább olyan mértékben imádja a tarját, mint Lilla:) Igen sok étel lesz amit mindenképpen legyártok majd tőle.
Mivel még keksztekercset soha nem csináltam, ezért most erre a receptre esett a választásom.
Jobban nem is választhattam volna!
Olyan igazi, hűűű de finom lett!
Az eredeti recept itt található.

Lilla nagyon szépen köszönöm Neked ezt és a többi szuperjó receptedet, 4Gyerek Neked pedig ezt a nagyon jó kis játékot!

Keksztekercs

Hozzávalók:
Tészta:

  • 15 dkg darált keksz
  • 15 dkg porcukor
  • 10 dkg darált mandula
  • 2 ek. kakaópor
  • 4 ek. szilvalekvár
  • 2 ek. rumaroma
  • 1,5 dl feketekávé
Krém:
  • 15 dkg porcukor
  • 15 dkg vaj
  • 2 citrom leve


A tészta hozzávalóit összegyúrjuk, majd két folpack között kinyújtjuk. A puha vajat kikeverjük a porcukorral, majd óvatosan hozzákeverjük a citromok levét is, vigyázva nehogy kicsapja a vajat.

A folpack segítségével szorosan feltekerjük, majd két órára hűtőbe tesszük.

Ferdén felszeletelve tálaljuk.

2012. február 13., hétfő

Falatnyi csodák, avagy tormakrémes és sajtkrémes kosárkák










Említettem már, hogy rabja vagyok a mini muffinsütőnek. Minden alkalommal megbabonáz mikor a kezembe fogom. Imádom azokat a pici, tökéletes formákat. Ennek ellenére nem mondhatnám, hogy túlságosan kihasználom, amit nagyon sajnálok. Éppen ezért mikor valami számomra újat szeretnék alkotni, mindig átfut az agyamon, hogy abban esetleg kivitelezhető volna e. Hétvégére valamilyen sós harapnivaló kellett, így születtek meg ezek a gyönyörűséges és finom pici kosárkák.



Tormakrémes és sajtkrémes kosárkák
/kb. 50 db/
Hozzávalók
Kosárkák:
  • 30 dkg liszt
  • 10 dkg vaj
  • 10 dkg margarin
  • 4 tojássárgája
  • 2 csipet só
Tormakrém /25 db-hoz/
  • 9 dkg vaj
  • 2 ek. liszt
  • 1 dl tejszín
  • 1 dl tej
  • kb. 10 dkg ecetes torma
  • fehér bors
 Sajtkrém
  • 1 tojás
  • 1 dl tejföl
  • 5 dkg krémsajt vagy kockasajt
  • 5 dkg vaj/margarin
  • só, bors
  • 1/4 tk. pirospaprika

A tormakrémhez olvasszunk meg 5 dkg vajat, majd szórjuk rá a lisztet és habzásig kevergessük a tűzhelyen. Húzzuk félre és adjuk hozzá a tejszínt és a tejet, keverjük csomómentesre. Tegyük vissza a tűzre és állandó kevergetés mellett sűrítsük be. Vegyük le a tűzről és keverjük el benne a maradék vajat és a tormakrémet, ízesítsük sóval és fehér borssal. Hűtsük ki és hűtőben dermesszük egy órát.

A sajtkrémhez a tojást és a tejfölt keverjük el és nagyon óvatosan melegítsük addig, míg a beletett sajtkrém/kockasajt teljesen fel nem olvad. Állandó kevergetés mellett, nagyon alacsony hőfokon sűrítsük be teljesen. Ha sűrű, adjuk hozzá a vajat/margarint, keverjük el és ízesítsük a pirospaprikával, sóval és borssal. Hagyjuk hűlni és hűtőben dermesszük 1 órát.

A kosárkákhoz a hideg, kockázott vajat és margarint gyorsan összemorzsoljuk a liszttel. Ehhez a tésztához, ha édesen készítem csakis vajat vagyok hajlandó használni, mert szerintem nem lehet összehasonlítani a vajas omlós tésztát a margarinnal készítettel. Viszont itt szerettem volna, ha nem lesz annyira morzsálódós a tészta, ha több tartása van, ezért cseréltem a fele mennyiséget margarinra. Hozzátesszük a sót és  a tojássárgájákat és gyors mozdulatokkal összegyúrjuk. Fóliába csomagoljuk és legalább egy órára hűtőbe tesszük.

Én a tésztát két részletben nyújtom ki, hogy ne melegedjen túl a tészta. 2 mm vastagra nyújtom és fodros szélű, 6 cm átmérőjű formával kiszaggatom.

A muffinsütőt nem kell kikenni semmivel, mert a tésztának elég magas a zsírtartalma. Óvatosan a mélyedésekbe helyezem a tésztakorongokat és egy darab golyóvá formált tésztával belenyomom őket. Nem kell megijedni, ha kiszakad a tészta, próbáljuk minél közelebb nyomni egymáshoz a szakadt széleket, majd összesülnek. Villával megszurkáljuk a tészták alját.

190 C-ra előmelegített sütőben kb. 5 perc alatt készre sütjük.




A krémeket szedjük csillagcsöves habzsákba és töltsük meg vele a kosárkákat.



2012. február 12., vasárnap

Kaszinótojás krumplisalátával




Még az életben nem készítettem kaszinótojást. Nem mintha nem szeretném, de valahogy soha nem voltam annyira hanyat esve tőle. Nagyjából tíz éve nem is ettem. Ez azért már elég idő volt ahhoz, hogy eszembe jusson a készítése. Mivel az itthon lévő tojások száma jelentős mértékben meghaladta a rántotta, tükörtojás, bundáskenyér készítésével elhasználható tojásmennyiséget az elképzelést tett követte, nekiálltam.

Mindenképpen szerettem volna "alá" valamilyen salátát, viszont nem voltam hajlandó összerámolni a gyerekeket, hogy elzarándokoljunk a boltba. Az itthon fellelhető alapanyagokból indultam neki a salinak, ami tényleg finom lett. Fenntartásaim azért voltak, mert gyerekkoromban szívből utáltam azokat a salátákat amikben főtt krumpli volt.

Be kell látnom öregszem:) Teljes mértékig bejött a kaszinótojás és a főtt krumplis saláta.:)


Kaszinótojás krumplisalátával
Hozzávalók:
Kaszinótojás
  • 12 db tojás
  • 1 kis doboz májkrém
  • mustár
  • tejföl
  • majonéz
  • só, fehér bors
  • pirosarany
Krumplisaláta
  • 6 db nagyobb krumpli
  • 2 db csemegeuborka
  • 1 db alma
  • 1 fej lilahagyma
  • 1 nagy doboz tejföl
  • majonéz
  • mustár
  • 1/2 tk cukor
A tojásokat megmossuk és feltesszük hideg vízben főni. Forrástól számítva 10 percig főzzük, hideg vízzel leöblítjük, megpucoljuk.

Hosszában kettévágjuk és a sárgájukat óvatosan kifordítjuk. A tojássárgájákhoz hozzáadjuk a májkrémet, egy kevés mustárt, majonézt és annyi tejfölt, hogy villával összenyomkodva kellően krémes, de mégis tartással rendelkező krémet kapjunk. Sóval, borssal ízesítjük. Mennyiségeket nem tudok írni, mert annyira változó, hogy kinek milyen az ízlése és szerintem a különböző márkák között hatalmas eltérések tudnak lenni. Kóstolgassuk bátran és alakítsuk saját kedvünkre.

A kikevert krémet szedjük csillagcsöves habzsákba és töltsük meg vele a tojásfehérjék üregeit. A krémrózsák tetejére nyomjunk egy egy pötty pirosaranyat.

A krumplit alaposan mossuk meg és tegyük föl sós hideg vízben főni, héjastól.
Mikor teljesen puha szűrjük le, majd pucoljuk meg. Hagyjuk hűlni és ha már kezelhető hőmérsékletű vágjuk fel kedvünkre való kockákra.

Szintén kockázzuk föl a lilahagymát, az almát és a csemegeuborkát. Keverjük őket alaposan össze, de azért a krumplival bánjunk óvatosan, ne törjük atomjaira.

A tejfölt keverjük el mustárral, majonézzel és ízesítsük sóval, borssal és a kicsi cukorral. Itt is hagyatkozzunk a saját szánk ízére. Öntsük nyakon vele a salátaalapot és keverjük össze.

Tegyük néhány órára hűtőbe, hogy összeérhessenek az ízek, utána pedig a családdal közös összefogásban lapátoljuk be az egészet.


LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...