2018. április 16., hétfő

Újra új lakók :)





Egy év kihagyàs utàn újra malackàk laknak nàlunk. Szőke mangalica anyuka, duroc apuka....bàr azt még mindig nem tudom mitől is atom feketék 😊 Jó étvàgyú, szépen fejlődő malackàk. Egy héttel ezelőtt még nem balhéztak feleslegesen, nem ugràltak hülye mód egymàs hàtàra. Lehet túl korán dícsértem meg őket :D Mert hát most már elkezdték :D Ordítanak és ugrálnak...vagy is hát inkább az egyik. Úgyhogy most próbálkozom a pálcás népneveléssel...hátha....de az előző évek tapasztalatából sejtem, hogy valószínűség szerint tök feleslegesen :) A remény hal meg utóljára...mert mikor már egy másfél mázsás "apróság" ugrik fel a karámra mikor elmész az ól mellett és te hiába számítasz rá, akkor is az enyhe szívsokk kap el rögtön... próbálkozol, hogy idén ne így legyen :) Erősen szorgalmazom egy moslék beöntő elkészítését, ami talán megvalósul valaha, hogy ne kelljen eljátszani a munka előtt nincs kedvem kétszer öltözködni, úgy csinálom, hogy jó legyen...aztán az örjöngő malacok miatt hirtelen beöntött moslék miatt a kerti papucsodban és farmerodon landoló kaja miatt erős szentségeléseket követően mégiscsak átölözésre kényszerülsz élethelyzeteket. :)

De mindettől függetlenül nagyon örülök, hogy újra vannak! Hiànyzott az az egy év kihagyàs. Minden kukàba dobott maradéknàl azt éreztem, de jó lenne, ha a moslékba tudnàm tenni a kuka helyett:) A malacól kijavítódott végre...(kincs egy kőműves, akire lehet szàmítani) vàrja, hogy kiszàradjon és bele költözhessenek végre. Most borítékolom, hogy ahogy telik az idő nagyon vicces egy elfoglaltság lesz az egyre gyarapodó súlyú malackákat átköltöztetni a végleges helyükre. Vaszínűleg nem fog készülni róla videós dokumentáció, mert sejtem nem tűrné a nyomdafestéket :D

Talàn valamikor elkészül  a kifutójuk is. Legfőképp azért, hogy biztos tàvolsàgból is be lehessen önteni nekik a kajàt :) Mert hàt azt is erősen gyanítom, hogy fél év múlva nem volna ember, aki kényszeríthet rà, hogy bemenjek hozzàjuk :) És hàt Mr. Mézeskalàcs hàrom műszakos munkarendjének köszönhetően szükség van arra, hogy én is etessek... A birkànàl nagyobb teremtményekkel szembeni félelmemet a mai napig nem sikerült levetkőznöm, amin jót mosolyognak az emberek, akik halljàk, hogy megfordulnak nàlunk ilyen àllatok:) Ló soha nem lesz, az egyszer biztos...akkor haza sem mernék jönni :) De ezeknek a malackáknak örülök....aztán majd talàn újra jöhetnek a barik is...ha sikerül elkészíteni a bomba biztos, minden fa kiirtását meggátoló kerítést :D

2 megjegyzés:

  1. Olyan aranyosaknak tűnnek most de gondolom ha nőnek erősödnek és akkor már nem egyszerű az ápolásuk etetésük! Sok sikert!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, most még szuper cukik...és úgy tűnik egyenlőre fogékonyak a nevelésre :) Köszönöm! Igyekezni fogunk! :)

      Törlés

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...