Igen, itt vagyok, nem vesztem el teljesen. Nagyon köszönöm a kitartást az újra és újra benéző embereknek és köszönöm a hozzászólásaitokat, amikre mindeddig nem érkezett válasz.
Igen sűrű két hetet tudhatunk a hátunk mögött a családdal. Túlzottan nem is szeretném részletezni. Legyen elég annyi, hogy a karácsony felé támasztott "semmi negatív nem történhet" hozzáállásom ezen a karácsonyon atomjaira hullott. Volt itt minden amit egyébként is utálok 39,7 C-os láztól elindulólag a hányásig, hasmenésig, levertségig, szótlanul magunk elé bámulásig. Egy szó mint száz másfél hétig mindent csináltunk csak nem a karácsonyi hangulatot élveztük, de azért dec. 30-án már kezdtük elhinni, hogy végre senkinek nem lesz semmi baja:) Mint utólag kiderült a faluban élő gyerkőcös családok mintegy 80%-át szintén letarolta ez az "édes" vírus.
Az egyetlen nem hátrányos oldala ennek másfél hétnek annyi volt, hogy most nem kell küzdenünk a karácsonykor felmászó párnácskákkal. Bár engem (egyedül) a betegség kihagyott, lelkileg pont annyira vágott padlóra ez a néhány nap, hogy csak a létfenntartásnak megfelelő mennyiségű ételt erőltettem magamba.
Azt hiszem nem árulok el nagy titkot azzal, hogy gasztronómiailag nem igazán alkottam maradandó dolgokat. A nürnbergi mézeskalácsom csupaszon maradt, pedig Gesztenyének hála végre ostyalapok is kerültek alá, a mézeskalácsok sem kapták meg a mázukat, a mákos, diós kalácsot és a töltött káposztát pedig szinte érintetlenül fagyasztottam le, mert nagyon sajnáltam volna hagyni tönkre menni.
A negatív dolgoktól eltekintve azonban igen bensőséges időszak volt, rengeteget (magunkhoz képest), társasoztunk, kártyáztunk és bámultuk az esti, gyerkőcöknek készült filmeket. Volt egy sajátosan szép hangulata az estéinknek.
Mára azonban már hál istennek senkinek semmi baja, elindult az óvoda, iskola és a munka (hihetetlen, de már alig vártam). A kezem most már egész "szép", talán két hét múlva már teljesen gyógyultnak is nyilváníthatom.
Mivel most már nagyon hiányzik a konyha, azt hiszem érdemi bejegyzéseim is születni fognak hamarosan:)
Remélem nektek teljes békében és boldogságban teltek az ünnepek!
Sajnálom, hogy egy ez a vírus beköltözött hozzátok karácsonyra, annál nincs is rosszabb. Most viszont van egy csomó finomságod lefagyasztva:) Az ostyás nürnbergi mézesre nagyon kíváncsi vagyok, még nem léttam olyat.
VálaszTörlésBoldog Új Esztendőt kívánok Nektek vírusok nélkül:)
Sajnálom:-( Nekünk ennél is rosszabb volt a tavalyi karácsony, ideire is rányomta bélyegét, de igyekeztem...
VálaszTörlésKis vírus Fiamnak is kijutott, még karácsony előtt, de Ő "önző módon" megtartotta magának:-)
Boldog új évet Nektek, egészségben, boldogságban!
Sajnállak hogy így alakult a karácsonyotok, de ez az amit előre nem lehet kiszámítani!Elég sok helyen hallottam hogy voltak ehhez hasonló megbetegedések! Örülök, hogy már jobban vagytok, majd bepótolod azokat a sütiket amiket nem készítettél akkor el! Boldog Új Évet kívánok !
VálaszTörlésNagyon sajnálom, hogy így alakult, majd az idén bepótolod, a nürnbergi mézeskalácsot pedig megsütheted még, nincs karácsonyhoz kötve:-)
VálaszTörlésRemélem hamar túl lesztek az összes rosszon!
Ölellek!
Hát nálatok is? Ó jajj!
VálaszTörlésDe a bejegyzés végére érve azért örvendek, hogy a jóról is írsz. Akkor hurrá 2012.
Együtt érzek Veled! Mint tudod, nálunk sem volt felhőtlen az Ünnep. :( Azt nagyon sajnálom, hogy nem tudtunk még mézeskalácsot sem sütni, pedig a Nagy Fiam szereti enni és készíteni is! :)
VálaszTörlésAzt kívánom Neked (és ebben bízom én is), hogy annyi jót hozzon ez az év, ami teljesen elfeledteti a nehéz évzárást!
Minden jót Neked és a Családodnak is!
Trollanyu!
VálaszTörlésNagyon köszönöm a jókívánságot! A nürnbergi mézeskalácsról már van fönn recept :http://mezeskalacskonyha.blogspot.com/2011/01/nurnbergi-mezeskalacs.html, a különbség csak annyi az ostyával készült és e között, hogy azóta Gesztenye küldött nekem és így sütés előtt minden darab sütit ostyára ültettem.
Éva!
Nagyon köszönöm, Nektek is nagyon boldog új évet kívánok!!! Nagy valószínűség szerint találni fogok alkalmat, hogy az elmaradt sütiket elkészíthessem.:)
Kedves Gerdi!
Sajnálom a tavalyi karácsonyotokat, valamiért úgy érzem a szavaidból igazán szomorú lehetett. Örülök, hogy a kisfiad ilyen "önző" volt:) Boldog új évet kívánok Nektek!!!
Gesztenye!
A nürnbergi mézeskalácsot megsütöttem, méghozzá OSTYÁN, csak a csoki maradt le a tetejéről:) És igen most már túl vagyunk minden rosszon!:)))
4Gyerek!
Csak nem nálatok is járt??? Minden jó, ha a vége jó! Nálunk már hál istennek minden jó!:)))
Szilabi!
Tökéletesen megfogalmaztál mindent.:) Én is csak ugyanezt tudom kívánni Nektek!:)
Megsütöttem a nálad látott diós-tejfölös sütit.Finom volt és újdonságként hatott a családomban. Előszór tartottam a tejfölös krémtől,mert hígnak találtam, de másnapra már jól összeértek az ízek.
VálaszTörlésKöszi a receptet és továbbra is várom az újabb gasztro élményeidet.
Baratella!
VálaszTörlésÖrülök, hogy ízlett a süti. A mi családunkban a mai napig ez a favorit, csak ne kellene annyi lapot sütni hozzá:)))
Igyekszem majd sok élménnyel jelentkezni!:)