Sorsolás és nyertesek!!!

A játéknak vége, már csak a sorsolás maradt hátra és az, hogy én is megosszam veletek az én legnagyobb konyhai mellényúlásomat és sikerélményemet.


Sokan jöttetek játszani és én ennek nagyon-nagyon örültem.
Nagyon jó volt olvasni a sokszor vicces és sokszor megható történeteket.

Íme tehát az én történeteim:

A legemlékezetesebb baklövésem (mert ez egyértelműen a baklövés kategóriába tartozik) életem első tócsnija/lepcsánykája/macokja volt.

A dologhoz tudni kell, hogy soha életemben nem ettem még ilyet, azt sem tudtam milyennek kellene lennie. Volt párom édesanyja előszeretettel készítette, mire a volt párom szorgalmazta, hogy én is megpróbálhatnám. Az ő instrukciói alapján kezdtem hozzá, bár azt elfelejtette megemlíteni, hogy ő maga soha nem készítette.
A következő recepet leírást adta hozzá:
- reszelt krumpli
-3-4 tojás
- liszt
-só
-bors
Keverjem össze, majd lapos lepényeket formázva süssem ki olajban.

Én pedig csak adtam hozzá a lisztet, és adtam, meg adtam. Ugyanis csak nem akart annyira szilárd állapotot ölteni a masszám, hogy én abból lepényeket tudjak formázni. Mire addig az állagig eljutottam, közel egy kiló lisztet belekevertem. Aztán szépen kisütöttem őket.

Hát az a kifejezés, hogy kemény mint a beton, nem fedte teljes egészében a valóságot. Most nem túlzok, de még a kutyák sem voltak hajlandóak megenni.:)

Mikor a későbbiekben meginterjúvoltam a volt párom édesanyját, kiderült, hogy csak egy tojást kellett volna hozzá adnom, és a masszát kanállal kellett volna az olajba emelnem és úgy ellapítani.

De nem baj, megtanultam és legközelebb már tökéletesen sikerült.

A legnagyobb sikerélményem még korábban volt. Hortobágyi húsos palacsintát készítettem és keresztanyám akire hihetetlen módon felnéztem és akitől rengeteg dolgot tanultam a főzésről, sütésről és családról (és aki sajnos már 8 éve nincs köztünk), mikor megkóstolta csak annyit mondott: "Még a végén nekem kell tanulnom tőled." Ez volt számomra a leges legnagyobb elismerés, amit valaha kaphattam!

Most pedig jöjjenek a nyertesek!

A sorsolást középső lánykám végezte, a legkisebb éppen aludt, a legnagyobb pedig még nem ért haza a nyaralásból.

Az első nyertes:

A második nyertes pedig:

A nyertesek tehát:

Szilabi

Zsófia

Megkérem Őket, hogy a habcsokhattyu@gmail.com email címre legyenek szívesek elküldeni a címüket, hogy minél hamarabb postára adhassam a nyereményüket!

Mindenkinek köszönöm a részvételt!:)

Juhtúrós töltött tök és cukkini kapormártással

Őszintén én még soha nem hallottam erről a kapormártásról. Ahogy viszont a blogokat mostanában elnézem, szerintem én vagyok az egyetlen aki eddig nem ismerte:) A mártáshoz Zsuzsi receptjét vettem alapul.

Rendelkeztem egy zsenge tökkel és egy cukkinivel, így vegyesen készült el az étel, a végén meg sem tudtam mondani melyik volt melyik:)

Juhtúrós töltött tök és cukkini kapormártással

Hozzávalók:

• 1 db zsenge főzőtök
• 1 db zsenge cukkini
• 50 dkg darált hús 
• 2 marék rizs
• 20 dkg juhtúró
• 2 fej hagyma
• 3 gerezd fokhagyma
• só
• bors
• ételízesítő
• kakukkfű
• borsikafű/csombor
• pirospaprika
• olaj
• 20 dkg trappista sajt

Kapormártás:

• 3 dl tejföl
• 2 csapott ek. tejföl
• 2 nagy csokor kapor
• só
• bors
• citromlé (én lehet, hogy szentségtörést követtem el, de nem volt itthon citromlevem ezért balzsamecettel savanyítottam)

A tököt és a cukkinit meghámozom és kb 4 ujjnyi vastag karikákra vágom. A közepükről a magot kanállal kivájom. A magokat nem dobjuk ám el, később felhasználjuk!!!:)  Megszórom sóval és ételízesítővel a karikákat és hagyom őket állni legalább egy órát, hogy legyen idejük a levüket kiengedni.

A tök és a cukkini kivájása közben keletkező magokat és egyebeket egy késsel apróbbra vágom. Egy fej hagymát felkockázok és olajon üvegesre pirítom. Hozzáadok egy gerezd apróra vágott fokhagymát, majd félrehúzva a tűzről 2 kk pirospaprikát. Elkeverem, majd visszateszem a tűzre és ráteszem a tökök belsejét. Lassú tűzön párolom, nem fedem le. Közben sóval, borssal, ételízesítővel, kakukkfűvel és borsikafűvel/csomborral fűszerezem. Mikor már majdnem teljesen elfőtte a levét átöntöm egy szűrőbe és lecsöpögtetem, a lecsurgó szaftot egy edényben felfogom.

A másik fej hagymát is felkockázom és megfuttatom olajon. Hozzáadom az apróra vágott fokhagymát, majd a darált húst, és erős lángon lepirítom. Megszórom egy kevés pirospaprikával, sóval, borssal, kakukkfűvel, borsikafűvel/csomborral és aláöntök egy kevés vizet. Összeforralom, majd egy szűrőbe öntöm és a lecsurgó szaftot egy edényben felfogom.

A lecsöpögött tököt és húst összekeverem, majd hozzáadom a rizst és a juhtúrót. Alaposan elkeverem és ha szükséges még fűszerezem.

A felfogott szaftokat egy lábasban összeöntöm, hozzáadok 1,5 dl vizet, beleteszem a felaprított kaprot és felforralom. A tejfölt összekeverem a liszttel és hozzáadok két merőkanállal a forró kapros léből és elkeverem. A keveréket beleöntöm a kapros lébe és hagyom felforrni. Ha szükséges még fűszerezem és adok hozzá citromlevet (én most balzsamecetet).

A tök karikákat beleteszem egy kiolajozott tepsibe és mindegyik karikát kb háromnegyedéig töltöm a húsos töltelékkel (a rizs dagadni fog és ha teletenném kimászna a töltelék). Rájuk kanalazok három merőkanál kapormártást és a tepsit lefedem fóliával.

190 C-ra előmelegített sütőbe teszem és sütöm 15 percig. Leveszem a fóliát és visszateszem sülni a tököt/cukkinit.

Mikor már majdnem kész, ráteszem a reszelt sajtot. Erre nem tudok pontos időt mondani, mert töke válogatja, de ha megszúrjuk villával és könnyen belemegy, akkor majdnem késznek ítélhetjük.

Még annyi ideig sütjük, hogy a sajt rápiruljon. Ezután jó étvággyal fogyasztjuk.

Nekem nagyon bejött ez a kapormártás. Mikor magában kóstoltam teljesen olyan íze volt mint a tökfőzeléknek, de a tökkel együtt már másabb hatást adott.
Egy a lényeg nagyon finom lett!

Játék és nyeremények!!!!!

Néhány napja indítottam egy játékot, a több mint 100 állandó olvasóm tiszteletére.

Íme most itt vannak a nyeremények is. Aki játszani szeretne, ITT még csatlakozhat július 10-én éjfélig!!!:)

A legnézettebb bejegyzés a blogon toronymagasan az, amit a karácsonyra kapott kekszmintázó hengerről írtam. Ezért is gondoltam, hogy ezen a vonalon indulok el az ajándékok kitalálása terén.


Az egyik nyeremény:

- egy  négyzet alakú, fa mintanyomó kekszekhez
- egy  kör alakú, fa mintanyomó kekszekhez
- vaníliarúd
- 2 db kerámia szufléforma
- 2 db 16 cm átmérőjű papír sütőforma


A másik nyeremény:

- egy  négyzet alakú, fa mintanyomó kekszekhez
- egy  kör alakú, fa mintanyomó kekszekhez
- vaníliarúd
- 2 db kerámia szufléforma
- 2 db 16 cm átmérőjű papír sütőforma

Ezeket a kekszmintanyomókat egy nagyon kedves úriembertől vásároltam. A férjem és a sógorom számára éppen elég volt a karácsonyi kekszmintázó henger elkészítése:)

Linzer

Sárgabarack lekvárom elkészülte, linzer sütését igényelte. Imádom a linzert és imádom a sárgabarack lekvárt.
A klasszikus 1 rész cukor, 2 rész margarin/vaj, 3 rész liszt, 1 tojássárgája, 1 cs vaníliás cukor, omlós tésztát készítettem.
Igaz ezek az arányok mértékegységben eredetileg a 20 dkg cukor, 40 dkg margarin/vaj, 60 dkg lisztet jelentik, de nekem csak 25 dkg margarinom volt itthon, így ennek fényében számoltam az arányokat.

Linzer

Hozzávalók:
/kb. 90 db/

• 12,5 dkg cukor
• 25 dkg hideg vaj/margarin (vajjal vitathatatlanul sokkal finomabb)
• 37,5 dkg liszt
• 1 tojássárgája
• 1 cs vaníliás cukor
• lekvár a töltéshez (sárgabarack, ribizli...)

A margarinnak/vajnak nagyon hidegnek kell lennie, mert így lesz igazán omlós.
A zsiradékot apróra vagdaljuk és elmorzsoljuk a liszttel. Igyekezzünk gyorsan dolgozni, hogy ne melegedjen fel a margarin a kezünk melegétől.

Hozzáadjuk a többi hozzávalót és gyors mozdulatokkal összegyúrjuk. Folpackba csomagoljuk és 1-2 órára hűtőbe tesszük.

Lisztezett deszkán 3 mm vastagra nyújtjuk és linzerkiszúróval kiszaggatjuk. Egyenlő számú teli és lyukas karikát szaggassunk.
Sütőpapírral bélelt tepsibe  rakosgatjuk és 160 C-ra előmelegített sütőben kb 10 percig sütjük.
Addig kell sütni, míg éppen csak el kezd színesedni.

Ha kihűltek, egy teli és egy lyukas karikát összeragasztunk a tetszőleges lekvárral.
Nálam a sárgabarack a nyerő, de nagyon finom ribizlilekvárral is.

Fémdobozba rakjuk, másnapra tökéletesen megpuhul.

Gyermekkorom kedvenc ételei játék

Szilabitól érkezett a meghívás erre a nosztalgiázós játékra, köszönöm szépen Neki!

Pár szó a játékról:

Gyűjtsük össze gyermekkorunk kedvenc ételeit, sütijeit blogunkon!

Bizonyára mindenkinek vannak kedvencei, melyekhez akár kedves történetek is fűződnek. Emellett persze akadnak olyan ételek is, amiket valamiért nagyon nem kedveltünk. A számot tekintve nincs szabály, mindenki annyi ételt sorol fel, amennyihez kedve van! Így jobban megismerhetjük egymás ízlésvilágát és egy kicsit nosztalgiázhatunk is!:)
Egy bloggernek 5 másikat kell meghívnia a játékra!

Jó olvasgatást és kellemes időtöltést kívánok a játékhoz!

Gyermekkorom kedvelt ételei voltak:
- székelykáposzta
- sütőben sült tükörtojás, tejföllel megpötyögtetve
- tejbegríz
- madártej
- kockasajtos csirkecomb
- sütőzacskóban sült csirke
- sajttal-brokkolival töltött pulykamell
- rántásos kenyér (dédi mikor rántást készített a levesre, mindig kent nekünk belőle még a paprika előtt egy darab kenyérre. Elég bizarrul hangzik, de nekünk nagyon finom volt és imádtuk.)

Szerintem be is fejezem a felsorolást, mert lehet, hogy még egy órán keresztül tudnám folytatni. Nem voltam válogatós, úgyhogy inkább azokat szedem össze amit semmiképpen meg nem ettem volna.

- paradicsomos káposzta (a mai napig fúúúj)
- töltött paprika (ezt ma már megeszem, de csakis fűszeresen, nem édesen)
- paradicsom leves (még most sem)
- salátafőzelék (még most sem)
- tökfőzelék (most már imádom)
- krumplifőzelék (most már ezt is szeretem, de csak úgy, ahogyan a férjem csinálja)
- töltelék (régen mindig kiturkáltam a húsból, ma már nagyon szeretem)


Hát nagyjából ennyi. Érdekes mennyi emlék eszembe jutott ezekkel az ételekkel kapcsolatban.:) Jó volt egy kicsit visszaemlékezni.

Akiket pedig én szeretnék meghívni, hogy csatlakozzanak egy kis nosztalgiázásra, ha van kedvük:

- BalhÉtterem
- Mézes finomságok
- Borzkuckó
- Citromhab
- Krisztina konyhája

Jáááték!!!!!

Fénykép: innen

A rendszeres olvasóim száma elérte a bűvös 100-at, sőt túl is lépte.:)
Mikor tavaly októberben nyilvánossá tettem a blogom, a legmerészebb álmomban sem gondoltam volna, hogy ennyi mindenkit érdekelni fog amit csinálok.

Köszönöm Nektek, hogy itt vagytok velem és olvastok!!!

Ennek a szép számnak az örömére, pedig játszunk egyet, ha van kedvetek.

Annak aki játszani szeretne mindössze annyi teendője van, hogy hagy egy megjegyzést ennél a bejegyzésnél és elmondja benne mi volt a legnagyobb mellényúlása a konyhában, és mi volt a legnagyobb sikerélménye.

Két nyertest fogok kisorsolni. Az ajándékok egyenlőre képezzék meglepetés tárgyát, annyit azért elárulok, hogy konyhában használatos dolgok lesznek:) Néhány nap múlva megmutatom őket.

A játékra jelentkezni JÚLIUS 10-én ÉJFÉLIG lehet.

Sorsolás: JÚLIUS 11-én.

A tökéletes savanyúság felöntőlé

Legalább is számunkra:) Évek óta kísérletezem, hogy végre megtaláljam az a felöntőlevet, ami a legpraktikusabban használható és nagyon finom.

Végigjártam a bolti savanyúság tartósítókat, de azok amellett, hogy elég borsos árúak, egy kivételével az ízzel való elvárásomat sem váltották be. Nagy hátrányuk még, hogy egyszerre 5 litert kell elkészíteni belőle, nálam pedig sokszor fordul elő, hogy csak egy két üvegnyi uborkával rendelkezem éppen, és csak egy hét múlva érik annyi újra, hogy be tudjam rakni a következő adagot.


Úgy döntöttem a google segítségével megnézem melyik blogokon találok nekem tetsző savanyúság felöntő leveket (ha kísérletezésről van szó sokkal szívesebben keresgélek blogokon, mert azokban a receptekben szinte soha nem csalódtam még).

Találtam két receptet is Palócprovencenél és Egycsipetnél.
Mivel mind két recept nagyon hasonló volt, ezért gondoltam nem lőhetek mellé.
Végül a két receptből raktam össze azt amit én használtam.
Nagyon köszönöm Nekik, hogy hozzásegítettek álmaim savanyúság felöntőlevéhez!

Már akkor gondoltam, hogy telitalálat lesz, mikor megkóstoltam a levet, az még úgy is finom volt.
Most pedig, hogy már eltelt 5 hét, felbontottam egy üveg ubit (gondoltam azért biztos ami biztos letesztelem, mielőtt ezzel rakom tele a spajzot és a télen derül ki, hogy még sem nyerő:), biztosan tudom, hogy frenetikusan finom lett. Már most is azt az ízt hozza, amit én várok egy savanyúságtól, pedig még bőven lesz ideje majd összeérni. És ami nagyon jó érzés még, hogy egy csepp tartósító szer sincs benne.

Univerzális lé, én készítettem vele karfiolt, hagymát, zöld paradicsomot, uborkát, és fogok még tököt és cukkinit is.
Ez egy közepesen savanyú lé lesz, aki az igazán savanyú savanyúságot szereti, az tegyen  bele egy kicsit több ecetet.

Savanyúság felöntőlé

Hozzávalók:

• 1 l víz
• 1 tk szemes fekete bors
• 1 tk mustármag
• 1/2 tk koriandermag
• 1 tk köménymag
• 1 db babérlevél
• 3 dkg só
• 15 dkg cukor
• 1,3 dl 20%-os vagy 2,6 dl 10 %-os ecet
• Üvegenként egy 10 cm-es kaporszár(elhagyható)

A kapor kivételével egy lábasban minden hozzávalót összeforralunk és hagyjuk kihűlni.
A steril üvegek aljára lerakjuk a kaporszárakat és belerámoljuk a tetszés szerinti uborkát/karfiolt/hagymát/zöld paradicsomot/tököt/cukkinit.

Felöntjük a lével és arányosan elosztjuk rajtuk a fűszereket. Hagyjuk kb. fél órát állni. Erre azért van szükség, mert főleg a cukkini és a tök szív magába levet, amit után kell pótolni.

A csavaros tető alá egy réteg celofánt teszünk, mert az ecetes lé megkezdi a kupakot.
Én semmilyen tartósítószert nem teszek bele. Anyukám évek óta tartósítószer nélkül készíti a savanyúságot és még soha nem romlott meg neki.

Egy széles lábas alját kibéleljük konyharuhával és beleállítjuk az újságpapírral körbetekert üvegeket(ha nem érnek össze az üvegek az újságpapírt elhagyhatjuk. Azért volna rá szükség, hogy ha dunsztolás közben az üvegek összekoccannának nehogy megrepedjenek.)

A lábast megtöltjük vízzel, úgy hogy az üvegek háromnegyedéig érjen. Közepes lángon elkezdjük melegíteni és mikor már gyöngyözve forr, azon a hőfokon kb 15-20 percig dunsztoljuk. Én az uborkát szoktam közben figyelni, mikor elveszíti az élénk zöld színét és olyan tompa lesz, akkor elzárom alatta a lángot. A vízben hagyjuk az üvegeket teljesen kihűlni.
Sötét, hűvös helyen tároljuk és legalább 5 hétig hagyjuk összeérni, de persze télre lesz az igazi.

Egy pár praktika:

•  ha maradna felöntőlevünk, azt tegyük egy csavaros palackba és költöztessük a hűtőbe. Egy héten belül egész nyugodtan felhasználható, a következő befőzéshez. Egyszerűen csak forraljuk fel újra és már készülhet is az újabb savanyúság. Lehet, hogy kibír több időt is, mint egy hét, de én eddig még egy héten belül mindig felhasználtam.
• Ha több üveg savanyúsággal rendelkezünk, mint amennyi a dunsztoló lábasunkba belefér, egyszerűen dunsztoljuk ki az első adagot, és még forrón, fogókesztyű segítségével tegyük át az üvegeket száraz dunsztba.  Ezután dunsztolhatjuk a lábasunkban a következő adagot.

Torta Anyu 50. születésnapjára

Anyukám 50 éves lett, szerettem volna neki egy igazán szép tortát csinálni. Homoktortánál láttam egy gyönyörű tortát, aminek hihetetlenül megtetszett a stílusa. Én is hasonlót szerettem volna elérni és úgy érzem sikerült, nagyon büszke voltam magamra, ezt ne tessék félreérteni, de azért voltak kétségeim a sikert illetően mikor hozzákezdtem.

A fondant és a piskóta ismét Kiskukta receptje alapján készült. A fondantot kakaóval színeztem. Az alsó szint zserbó ízesítéssel készült, a két felső pedig sárgabarackos túrókrémet kapott.

A virágok felragasztásával nagyon nagyon megkínlódtam, mert a fondantom elkezdett "izzadni", és így minden egyenes úton lecsúszott róla.

Nem tudom mit ronthattam el a masszával, vagy mi okozhatta az izzadást, ha valaki meg tudná mondani annak nagyon hálás lennék.

Az első tortámmal semmi ilyet nem tapasztaltam, az előzőnél már igen, de sokkal enyhébben.

Kentem a fondant aló vajkrémet, úgyhogy elvileg nem a töltelék nedvesítette meg. A végén már azt hittem nem is fogom tudni feldíszíteni

Végül a mézeskalács írókázásához használt cukormázat kevertem ki és azzal ragasztottam fel a virágokat, majd hagytam egy kicsit száradni, így fent maradtak szépen.

A lényeg pedig, hogy anyu nagyon örült neki!:)

Mentaszörp Tücsökbogártól

TücsökBogárnál hihetetlen szörp recepteket lehet felfedezni, a mentaszörp, citromfű szörp, hársfavirág szörp, szőlő szörp... Nagy bánatom, hogy a hársfavirág szörpöt nem sikerült megcsinálnom. Pontosan a legintenzívebb virágzás kellős közepén jött hozzánk hatalmas eső és teljesen elmosta a virágokat. Utána már csak barnultak voltak és semmi illatuk nem volt. De talán majd jövőre. Viszont a szőlő szörpöt mindenképpen meg fogom még csinálni!

A citromfű szörp sikere után, nagyon nagy várakozással készültem a mentaszörpre. Hát szörpként nem igazán az én világom, viszont a család összes többi tagja igen nagy lelkesedéssel kóstolgatja.
Megkóstoltam úgy is, hogy teát ízesítettem vele, na úgy már nekem is nagyon bejött!:)

Úgy gondolom, nagy részét télre fogom betartani, a teaszezonra. Mennyei lesz!:)

Mentaszörp

Hozzávalók:

• 2 nagy csokor menta
• 2 kg cukor
• 2 l víz
• 2 db citrom
• 5 dkg citromsav

A megmosott mentát, az alaposan megsikált és felkarikázott citrommal együtt beletesszük a vízbe és lefedve, hűvös helyen egy teljes napot állni hagyjuk.

Másnap hozzá adjuk a cukrot és nagy lángon felforraljuk. Hagyjuk zubogni 15 percet. Én a citromsavat a forralás befejeztével adom hozzá.

Ezután még forrón, tisztára mosott üvegekbe szűrjük és száraz dunsztban hagyjuk kihűlni.

Ribizlidzsem vaníliával és pálinkával bolondítva

Még soha  nem főztem ribizliből dzsemet, most is csak azért, mert rengeteg volt keresztapuéknál a bokron, és véletlenül sem szerettem volna, hogy kárba vesszen.

Nem mondom voltak gyenge pillanataim a szedése, majd a szemezése közben, de a végeredmény egy csöpp kétséget sem hagyott, hogy minden pillanat "szenvedés" megérte. Ez lesz az a dzsem amire hihetetlen módon vigyázni fogok, hogy minél tovább élvezhessük!:)

Szívből ajánlom mindenkinek, aki rendelkezik minimális türelemmel, hogy egyszer főzzön ribizlidzsemet, mert meg lesz őrülve érte.

Ribizlidzsem vaníliával és pálinkával bolondítva

Hozzávalók:

• 1,2 kg leszemezett piros ribizli
• 50 dkg cukor
• 1/2 rúd vanília
• 2 cl pálinka
• 1 cs 2:1-ben  zselésítő (nálam Haas)

Már az elején szeretném leszögezni, hogy távol álljon tőlem a dzsemesítők reklámozása. De mióta volt szerencsém tapasztalni, hogy igen különbözően tudnak viselkedni zselésítés és cukor igény terén, ezért inkább szeretném mindig  elmondani, hogy én melyiket használtam, mert csak így tudom biztosan garantálni, hogy a megadott mennyiségek tényleg működnek. Jelenleg azért ezt használtam, mert anyósomnak feleslegben volt, és megajándékozott vele:)

A leszemezett, alaposan átmosott ribizlit, botmixerrel pürésítettem, majd sűrű szövésű tésztaszűrőn átpaszíroztam, hogy kiküszöböljem a magokat. (Legelső málna befőzésem alkalmával ezt a műveletet mellőztem és mondhatom meglehetősen kellemetlen volt, hogy egy egy kanál dzsemben több mag volt fellelhető mint dzsem:))
Ha nem szeretnénk szűrővel szöszölni, használhatjuk a tekerős paradicsom paszírozót is.

Az átpaszírozott ribizlit összekeverem a zselésítővel, beledobok egy fél rúd vaníliát amit hosszában ketté vágtam és nagy lángon felforralom, hozzáadom a cukrot és öt percig forralom.
Soha nem szoktam sok cukrot használni a dzsemekhez, mert azt szeretem, ha inkább a természetes íze érvényesül a gyümölcsnek, ezért mindig kóstolom készítés közben és ez alapján adom hozzá a cukrot.
Én is meglepődtem, hogy a ribizli megkívánta a fél kiló cukrot.

A forró dzsembe belekeverem a pálinkát, kihalászom a vaníliarudat és még forrón teljesen tiszta üvegekbe töltöm. Rátekerem a kupakot és fejre állítom őket 5 percre.

Ezután száraz dunsztban hagyom kihűlni.

Néró teasütemény

Szerelem volt első látásra! Még márciusban láttam meg TücsökBogárnál és rögtön tudtam, hogy ezt nekem mindenféleképpen meg kell sütnöm!
Hihetetlen jó a tésztája, és nagyon egyszerű elkészíteni. Mondjuk a habzsákkal még azért lehet majd gyakorolnom, mert elég változatos méretű félgömböket sikerült vele összehoznom, de az az egy biztos, hogy lesz még elég alkalom a gyakorlásra, mert hihetetlenül finom!:)

Néró teasütemény

Hozzávalók:

• 16 dkg vaj
• 15 dkg porcukor
• 25 dkg liszt
• 1 citrom reszelt héja
• 1 tk vanília kivonat/1 cs vaníliás cukor
• 6 db tojássárgája

Töltéshez és a díszítéshez: 

• sárgabarack lekvár
• 5 dkg étcsoki (nekem most csak tej volt)

A porcukrot habosra keverjük a vajjal, egyenként hozzáadjuk a tojássárgájákat, majd a vaníliát és a reszelt citromhéjat, végül a lisztet.

10-es sima csővel ellátott habzsákba szedjük és sütőpapírral bélelt tesibe kb 2 cm-es halmokat nyomunk.
Hagyjunk köztük helyet, mert sütés közben terülnek.

180 C-ra előmelegített sütőben 10 percet sütjük. A második harmadik tepsinél nálam már elég volt kevesebb idő is, mert elkezdett pirulni a talpuk.

Ha kihűlt, lekvárral összeragasztunk egy-egy félgömböt, tálcára rakosgatjuk.

A csokit vízgőz fölött felolvasztjuk, zacskóba szedjük, egyik sarkára kicsi lyukat vágunk, és végig csurgatjuk vele a sütiket.

A tölteléket kedvünk szerint variálhatjuk tetszőleges ízű lekvárokra és krémekre.

Citromfű szörp TücsökBogártól

Erre a szörpre csak annyit tudok mondani, hogy HŰŰŰŰHAAAA!!!!! Nem vagyok egy nagy szörp rajongó (népes családommal ellentétben), de ez a szörp még engem is levett a lábamról. Egyszóval nagyon finom, mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy készítse el!:) A receptet TücsökBogárnál találtam. Köszönet Neki érte!:)

Az előző bejegyzésemben szereplő citromsavas dilemmámra, végül is kompromisszumos megoldást alkalmaztam:) A forralás után kevertem bele a citromsavat és úgy töltöttem forrón üvegekbe. Elvégre a tea is forró mikor beletesszük a citrompótlót.:)

Citromfű szörp

Hozzávalók:

• 2  nagy csokor citromfű
• 2 l víz
• 2 db citrom
• 2 kg cukor
• 5 dkg citromsav

A citromfüvet, a megsikált, karikákra vágott citrommal együtt beletesszük a vízbe és állni hagyjuk egy teljes napig.
Másnap hozzáadjuk a cukrot és nagy lángon felforraljuk, és hagyjuk 15 percig zubogni.
Én csak azután kevertem el benne a citromsavat, miután lehúztam a tűzről, az eredeti receptben már a cukorral együtt hozzátesszük és úgy forraljuk.

Teljesen tisztára mosott, száraz üvegekbe töltjük, lezárjuk és száraz dunsztban hagyjuk őket kihűlni.

Forralhatom vagy nem a citromsavat???????

kép forrása: http://tarjanestarsa.hu/termekeink/

Mostanra már teljesen tanácstalan vagyok, ezért is írom ezt a bejegyzést. Szeretnélek megkérdezni benneteket, ti mit tudtok a citromsav forralásáról?

Már a bodzaszörpnél is igen nagy fejtörést okozott a dolog.
Vannak emberek, akik szerint nem szabad forralni a citromsavat, mert.....igazából fogalmam sincs miért nem.
Nagyon sok receptben viszont azzal együtt forralják be a szörpöt.

Kérlek szépen mondjátok el nekem, ti mit tudtok a dologról, mert szeretnék kipróbálni egy pár szörp receptet, de nem igazán akarok nekikezdeni amíg nem tudom mi a helyzet.

Az egyik adag bodzaszörpömnél kihagytam a citromsavat, és összeforraltam a szörpöt, mert én ezt elég fontos mozzanatnak gondolom az eltarthatóság szempontjából. Borzasztóan édes lett, úgyhogy minden üveg bontása után savanyítani kell a szörpöt:)

Légyszi légyszi segítsetek rajtam!!!!:))))

Pöttyös torta

Legjobb barátnőm, harmincadik születésnapjára készült ez a torta. Most is Kiskukta tortalapja és fondant receptje alapján.

A méretei azért okoztak fejtörést.:) Nem szerettem volna túl nagy tortát készíteni. Ezért végül a 4 tojásos tortalap tésztáját kevertem be és egymásba illeszthető fém ételhordóban sütöttem ki. Nem volt kedvem háromszorra megsütni, mivel egy állítható tortakarikával rendelkezem.

Nagyon jól bevált az ételhordó, igaz hogy hatalmas púp nőtt a tészta tetején, de azt a végén egyenesre vágtam és így pont megfelelő lett a magasság.

Az alsó lap 17 cm, a középső 13 cm, a felső pedig 9 cm átmérőjű lett.

Két szintet fekete erdő ízesítéssel töltöttem, egy szintet pedig tejszínes áfonyával.

Szépen lassan kezdek ráérezni, hogyan is kell bánni a fondant masszával, de azért még nem kevés gyakorolni való van. Arra mindenesetre már rájöttem, hogy sokkal lágyabbra kell hagynom, mint eleinte gondoltam volna.
Barátkozunk barátkozunk:)

Medvehagymával és juhgomolyával töltött mustáros karaj tejszínben sütve

Miután egész tavasszal medvehagymát vadásztunk, hogy végre megkóstolhassuk, (persze nem találtunk:), igencsak meglepődtem mikor a medvehagyma szezon leáldoztával futottam össze vele a piacon. Először el sem akartam hinni, hogy tényleg azt látom, főleg, hogy töveset is árultak mellette, de tényleg az volt. Vettünk egy pár tövet és egy nagy csokor levelet. A tövek megmaradásával kapcsolatban vannak kétségeim, de bízom benne, hogy gyökeret vernek nálunk.

Nagyon bejött az íze a családnak, ami jelenleg Mr. Mézeskalácsot és engem takar. (a gyerekek éppen a "zöldet nem eszek" korszakukat élik). Evidens volt, hogy kiveszi a részét a mai ebédünkből is.

Medvehagymával és juhgomolyával töltött mustáros karaj tejszínben sütve

Hozzávalók:

• 1 kg karaj
• medvehagyma
• 20 dkg juhgomolya
• 3 dl tejszín
• 20 ek mustár
• bors
• só
• 1 tojás
• 4 ek olaj

A karajt felszeletelem és kiklopfolom. 15 ek mustárt összekeverek 3 tekerésnyi őrölt borssal, sóval és 2 ek olajjal. Minden hússzeletet megkenek a mustáros páccal és hagyom állni legalább fél órát.

A juhgomolyát hosszúkás, dundi csíkokra vágom és mindegyiket betekerem egy-egy levél medvehagymába.
A medvehagymás tekercseket pedig belegöngyölöm egy-egy szelet karajba.

A tekercseket beleteszem egy kiolajozott tepsibe.

A tejszínt összekeverem egy tojással és 5 ek mustárral. Sózom, borsozom majd a tekercsekre öntöm.

Fóliával lefedve, 180 C-on 20 percet sütöm.

A fólia levétele után addig sütöm, míg szép pirult nem lesz a húsok teteje.

Petrezselymes újburgonyával tálaltam.

Biztosan nem utoljára készült!:)