Herőce project 1.

Na, ez is az a sütemény, amit még soha nem csináltam. Mr. Mézeskalács rendszeresen megtalált vele, hogy miért nem csinálok, mikor olyan egyszerű:)
Imádom az ilyen mondatokat: "olyan egyszerű". Legutóbb akkor lőtte el, mikor a Töltött mézeskalács tortát csináltam és az oldalelemek cukormázazása közben vettem észre, hogy hiányzik az egyik oldalfal. Nemes egyszerűséggel egyel kevesebbet sütöttem. Éppen a gutaütés kerülgetett, mikor egyszer csak megszólalt: "Miért idegeskedsz, haza jövünk este, lefektetjük a gyerekeket, csinálsz új tésztát, és megsütöd. Nem tart semeddig."
Na, hát ilyenkor nagyon szépen tudok ránézni.:)

Tehát a herőce.
Az én gyermekkoromban nem mondhatnám, hogy sűrűn szerepelt volna, sőt szinte egyáltalán nem.

Jadenál láttam egy mesésen kinéző csörögefánk receptet. Én úgy tudom, hogy a csörögefánk és a herőce egy és ugyanaz, bár lehet, hogy nem jók az infóim.
Megcsináltam, nagyon finom lett, de teljesen más íze és állaga volt, mint annak amit a mi környékünkön sütnek.
Úgy döntöttem kifejezetten helység szerint keresek rá és találtam is receptet, itt.

Kicsit puritánnak tűntek az összetevők, a többi herőce recepthez képest, amit olvastam, de ha ez a matyó herőce, akkor ezt próbálom ki. Bár azt azért hozzá kell tennem, hogy bár 23 évet Mezőkövesden éltem és anyai ágon generációkra visszamenőleg mindenki innen származik az első két ételről még az életben nem hallottam.:) Na, de ettől még lehet matyó étel.:)

A recept nyelvezete teljesen le vett a lábamról. A "derelyecifrázó" szóba pedig menthetetlenül beleszerettem. Soha nem hallottam még ennél gyönyörűbb, mesebelibb szót.

Ő az! A derelyecifrázó:) Igazi békebeli darab, látszik is már szegénykén az idő, de kifogástalanul működik.

Az eredeti receptben más "mértékegységben" (összmarék, nagyobb dió) szerepeltek a hozzávalók. Én lemértem őket és így adom most meg itt.

Keletlen (matyó) herőce

Hozzávalók:

- 20 dkg liszt
- 2 ek. zsír
- csipet só
- 1 ek. cukor
- 1 dl tej
- olaj a sütéshez
- porcukor

A lisztet eldörgöljük a zsírral, majd a sóval, cukorral és a tejjel jól nyújtható tésztává gyúrjuk. A recept szerint rögtön nyújthatjuk, de én hagytam pihenni 15 percet, hogy könnyebb dolgom legyen vele.

Lisztezett munkalapon "késfok" vastagra nyújtjuk és derelyecifrázóval ilyen formán felvágjuk.

Bő, forró olajban barnára sütjük.

Papírtörlőre szedjük, majd porcukorral megszórva tálaljuk.

 

Nagyon finom lett, a gyerekek hihetetlen gyorsan elpusztították. Viszont a kóstolóbizottság megállapította, hogy nem pont ez az íz él az emlékezetükben, úgyhogy holnap jelentkezem az újabb kísérletemmel:)